Betértem

Hazafelé járt az agyam, hogy hová ugorhatnék be egy falatra, az egyik legnagyobb probléma, ha véletlenül autóval vagy, hogy hová is lehetne parkolni, aztán eszembe jutott, hogy a Lurdyban nyilván van valami, Meg a parkolás is ingyenes egy-két óráig, legyen hát ez. De a parkoló zsúfolt, a kijelző szerint egy-két szabad hely van, de csodák-csodája elcsíptem egyet a bejárathoz közel. Hol együnk? Talán akkor itt fent, az Il Treno-ban, egy könnyű tészta, és már itt sem vagyok. Ez itt egy nagyüzem, bemelegedett gépek gyártják hátul a pizzákat, én bolognai spagettit kértem, kaptam sorszámot, azzal kell figyelni a kijelzőt, mint más kormányhivataloknál. Bent meg zakatol a gyártás, a karácsonyi csúcsforgalomban minden ember a fedélzeten, a pénztárosnő pénzt vesz át, aztán másik szerepkörében felkapja a padlótól, lentről (!!!) a nagy pizzavágó-kereket, beleveri a kis pénzes kezével a nagy, kiterített pizzába, aztán a guruló vágókerekével szabdalja tovább a pizzaszeleteket. Azután ilyen kis dobozfedelekbe huzigálja... hmm.. aztán megettem a bolognait és kiverekedtem magam a tömegből.