Nagymező, romkocsma, bakelit

Úgy 15-20 évvel ezelőtt a Nagymező utca és környéke volt a fiatalok "vigalmi negyede", amely az elmúlt években már inkább áttevődött a Király utca - Gozsdu udvar térségébe. Az Instant ezt az egy generációval korábbi bulizós-mulatós korszakot fémjelzi (bár ezen a néven és helyen 6 éve működnek), itt is romkocsmás a hangulat, van 2 belső udvar álló asztalokkal és bárpulttal, a belső részben több kisebb-nagyobb beugró, szobácska nyílik, lomtalanításból származó - vagy legalábbis úgy kinéző - kiszeparált bútorokkal, rosszul megválasztott, idegesítő fényekkel. A dekoráció szürreális, pl. plafonról fregolin belógatott műanyag disznók sorozata vagy nem is tudom, miféle állatok.
Összességében nem az én világom, és a zene sem tartozik az általam kedveltek körébe. Hogy mégis itt jártunk, annak az volt az apropója, hogy egyik kedvenc együttesem itt tartotta az újra kiadott bakelit lemezének dedikálását. Ennek köszönhetően a zene sem az itt megszokott tuc-tuc volt, hanem számunkra is hosszabb távon elviselhető valódi hangszerekre épülő rock muzsika. A magasított asztalok és a kényelmetlen bárszékek illegnek-billegnek.
Az italfelhozatal kommersz, a kiszolgálás egykedvű. A hátsó termeknél is vannak további bárpultok és egy "bisztró" felirat arra utal, hogy ételeket is készítenek, de ezekről nincs személyes tapasztalatom. Inkább zavaros kavalkád volt a számomra, mint barátságos szórakozóhely.