Árnyék a jégen

Sajnos már csak ez a Jégbüfé maradt, aminek nem sok köze van a régi eredeti Jégbüféhez a Ferenciek terén, amely megnyitásakor és azt követően óriási sikert hozott, fogalommá vált, mondhatjuk, hogy viszonyítási pont volt a budapestiek körében. A rendszerváltozást követően még átmentették magukat valamelyest átalakulva, kicsit odább költöztek, de szűkült a területük, azonban a budai oldali 2. cukrászda megnyitása alapján még arra lehetett következtetni, hogy sikerült talpon maradniuk, de aztán kiderült, hogy mégsem. Ez már soha nem lesz olyan, mint régen. Lehet, rosszul emlékszem, mert sok évvel ezelőtt volt, hogy jártunk itt a Lövőház utcai, a most már csak egyetlen Jégbüfében, de a nyitáskor még nagyobb, tágasabb volt ez a hely is, szélesebb kínálattal, de most már nagyon összeszorultak, igazából csak 12 egy tucat, átlagos cukrászda lett belőlük.
Magam is megerősíthetem, hogy a Jég csak szlogen, már novemberben sem volt náluk fagylalt, csak sütemény, kávé, alkoholmentes italok. Két pohár szörp és 2 sütemény több mint 4000 Ft-ba került, ez bizony sok az átlagos minőséget, kissé unalmas összképet figyelembe véve. A süteményeket, kávét a pultról kellett a vendégeknek összeszedni, de nincs sorszám, vagy csipogó, ami jelezné, hogy kész a Tied. A habcsók és a puszedli volt a megállítótáblán a 2 hívószó, mi azonban női szeszélyt és mangó-mascarpone tortát ettünk. Frissek voltak a sütemények. Kis szerencsével ülőhelyet is sikerült találnunk, éppen felszabadult egy, de a távozó vendég után az asztalt nem törölték le.
Tipikus 3 pontos hely és élmény volt.