Bolyongásos ebéd

A fényképezőgépeimmel mászkáltam, szervizt kerestem éppen, megtaláltam a Nikon boltot a Nádorliget utcában, nem tudtam velük elintézni semmit, és továbbsétáltam, hogy csak van erre valami evési lehetőség a környéken… találkoztam egy kora délután enyhén részeg figurával, aki megkérdezte, hogy ismerős vagy ok errefelé vagy sem? Mondtam, hogy életemben először… és valami ennivalót keresek. Erre ő igazított útba engem, hogy menjek erre tovább, van itt egy étteremféle, és menü is van… és eltámolygott. Én meg tovább, és tényleg volt ott valami evési lehetőség, be is tértem izibe. Kaktusz büfé. Tulajdonképpen retro-küllemű és bellemű hely, nyilván a helyieknek, mert nem úgy tűnik, hogy bárki bármiért messziről jönne ide. Megfáradt lakótelepiek gyülekezőhelye lehet, de annak pont megfelel. A beltér egy picit munkásszállós, egy picit hangulatos, egy picit kocsmás, egy picit kifőzdés. A lány az asztalnál azonnal érdeklődött, hogy mit szeretnék, kérdeztem, hogy van-e még menü, felsorolta. Választottam. A kiszolgálás kifogástalan, gyorsan hozták, meleg is volt az étel, igazán házias ízek, a magyaros krumplilevesben viszont sokkal több volt a grízgaluska, mint a krumpli, de tényleg jóízű volt így is. A krumplifőzelék fasírttal semmi kívánnivalót nem hagyott, úgy volt ahogy elképed. Mintha otthon főzte volna nagyanyó. És nem kisadagok voltak. Olcsó menü létére teljes, nagytányér leves, nagytányér másodikkal. Mindez együtt 1050 forint. A hűtőben még Krusovicék is sorakoztak, többféle is, ez az átlagosnál jobb ízlésre utal. Meg a szokásos kocsmai kínálat is megvolt, és szépen éltek így egymás mellett, kézenfogva. Nem ajánlom, hogy elgyere ide, mert külön ezért nem érdemes. De ha erre járnál, és éhes vagy szomjas vagy, bátran nézz be, nem fogod megbánni!