Akkor ma újra Mexikó

Néha ott eszel valamit, ahol éppen valami megérzésed támad. Például mész valahová, közben éhes vagy, és akkor jéé, itt egy kis mexikói büfé! A tulajon kívül senki sem volt bent, koradélután van, közel a Blahához. Ennék valamit! - közöltem köszönés után. Ok, hát mi is legyen az... valami, amit nem kézzel kell enni, hanem késsel, villával... járványkorát éljük. Jaj, de mi legyen... taco? Burrito? Aztán megegyeztünk. Marhahúsból kérem és majd felvágom valahogy. Kisvilla fából akad, kés nincs, de a tulaj elővarázsolja a sajátját és kölcsönadja. Nagy jópont! Az étel finom, le is öblítettem a Baltikumból származó "mexikói" sörrel. Egyébként meg ajánlom bárkinek, a választék nem túl széles, de elfogadható, az ízek választhatók, az ár meg elég olcsó, kártyával lehet fizetni, mi kell még?