Visszatérés a kávégyökerekhez

Valamiért ritkán járok ide, gondolkodtam az okán, de nem nehéz a válasz, általában későn jövök és zárva van. Ez nem a bolt hibája. Ma nem volt túl későn, és ideális helynek gondoltam egy ebéd utáni üdítőre és egy kávéra. Valahogy olyan siváran kihalt benyomást kelt az egész piac belső tere, mintha elpártoltak volna az emberek. Alig lézeng valaki, ide is csak egyedül koppantottam be. Rövid beszélgetés után, melyben magamat korholtam, mint ritka vendéget, a régi jó hangulatból régi jó kávét kértem, de előtte megittam egy körtelevet, aztán arra a kérdésre, hogy milyen legyen a kávé, a hármas keverék vagy a kenyai, a kenyait választottam. Ez a hely egyszerűen kilóg a piacból, hangulatával, kínálatával, mindennel. Szelíd békebeli dolog leülni, újságot olvasva kávét iszogatni, miközben senki arra sem jár, nem zavar. Szóval ez az ötös a környezethez viszonyítva ötös, a kitartásért ötös, hogy már ilyen régóta töretlenül a minőséget ide, és egyáltalán.