Mangó és kókusz

Az eredeti egységüket, a Balaton-felvidéki Kő fagyit nem ismerem személyesen, de gasztroblog olvasóként hallottam már róluk, így örömmel vettem, hogy nyitottak a Déli pályaudvar közelében is egy kis fagyizót. Külsőre nehezen észrevehető, a pinceszintre levezető lépcső mellett 1-1 kis asztalka pihen a járdán. (Nem akadálymentesített a hely.) Saját portáljuk nincs, az utcára merőleges névtábla jóval fejmagasság felett található.
A fagylaltok kitűnő minőségűek, prémium alapanyagokból készülnek, igazi gyümölcsökből, vaníliából, csokoládéból. Már a színükön, állagukon is látszik, hogy itt nem műanyaggal dolgoznak. Ez nagyon szembeszökő volt a kóstolások során - mert hogy itt is lehet kóstolni -, hogy nagyon masszív a fagyik állaga, nem vizes, nem folyós, de ugyanakkor krémes is.
A mogyoró és a pisztácia igazán üt, mindkettő karakteres, viszont én ezúttal valami gyümölcsösre vágytam, és olyan ízre, ami a másik, mellette lévő nem nyomja agyon.
A mangó egyértelmű volt, mert az az egyik kedvencem, és itt kitűnően készítik, a másik a kókusz lett, amit talán nem éreztem a többi mellett annyira kimagaslónak, de nagyon kókuszos volt és egyáltalán nem cukrosan édes. Egy jókora adag 350 Ft, nem patikamérleggel méricskélnek.
A fiatal pultos lány kedves, mosolygós.
Helyben van egy kis állópultjuk, ha valaki pohárban, kanállal szereti enni, én tölcsérben, elvitelre kértem.