Elnéző szigor

Becézhetjük Kolbicének, mondhatjuk "népiesen" Kolbájsznak, kinek hogy' tetszik. Nekem mindenhogy. Első látásra megtetszett, régóta szemezek vele a különböző vásárokban, de hol drágállottam, hol nem voltam éhes, és különben se szeretek tömegben, sétálva enni.
Nemrég az egyik kuponos cég ajánlatában szerepelt, vitatott mértékű kedvezménnyel, de elfogadható áron. (A hálózat különböző boltjaiban nem azonosak az árak, és itt a legmagasabbak.)
A hatkolbászos ajánlat szerint bármit lehetett kérni, tetszés szerinti összeállításban. Fel volt sorolva az összes kenyér, kolbászka és a szószok. Abban a hiszemben, hogy tisztában vagyok a BÁRMI szó jelentésével, megterveztem a tölcséremet. Úgy gondoltam, a teljes kiőrlésű kenyérbe 2-2 kacsa, szürkemarha és lazackolbászkát kérek. Káposztát, rá egy kis csilis majonézt. Esetleg jalapenos sajtszószt. Kiderül, melyik ízlik legjobban, és legközelebb abból lakmározom.
Nos, a kiszolgáló hölgy türelmesen végighallgatott, majd közölte, hogy a teljes kiőrlésű tölcsérbe kacsát és marhát szoktak tenni. Amit készséggel elhiszek, de végül is nem tartozik rám. A lazackolbászra vonatkozó kérésemet elnéző mosollyal fogadta, talán meg is sajnált, mert felajánlotta, hogy a kacsa és a marha mellé ad disznót is. Nem kértem, de ez úton is köszönöm. A szószokra vonatkozó ötleteimmel már elő se mertem hozakodni, olyan határozottan kérdezte, mustárt, majonézt, ketchupot kérek-e. Csak álltam egyik lábamról a másikra, és kb. úgy éreztem magam, mint egy napközis, aki a konyhás nénitől próbál valami jobb falatot kunyerálni. Még most is egy picit kínosan érzem magam, ha eszembe jut ez a furcsa szituáció.
Végül kaptam egy nagyon ízletes összeállítást: a felsoroltakon kívül bacont, ropogósra sült hagymát és egy kis reszelt sajtot is dísznek. Ahogy szokták... Finom volt és laktató.
Itthon megnéztem a cég weblapját, és kiderült, vannak konkrét összeállítások. Nyilván ezek közül lehetett volna "bármelyiket" választani. (A kacsás-marhás tölcsérembe kérhettem volna sajtszószt, ha merek!) ;)