Lángosom Budapest

A berendezésben megjelennek ilyen-olyan vidéki-falusi elemek, pl. régi konyhai eszközök, de nem tűnik hitelesnek és tradicionálisnak a hely, inkább csak fel vannak pakolva a falakra, a polcokra. A főhelyet elfoglaló mikrohullámú sütő arra utal, hogy itt nemcsak frissensültek készülnek, márpedig én a lángost végképp nem tudom mikrózva elképzelni (sok egyéb más ételt sem). Kértünk egy sajtos-tejfölös lángost (1000 Ft) és túrófánkot (340 Ft / 4 kis darab). A lángos nemcsak túlárazott, de borzasztó rossz volt, szerintem én még ilyen silány fajtát életemben nem ettem! Vékony, vastag, nehéz volt, mint egy tortilla, egyáltalán nem olyan állagú volt, mint egy "rendes" lángos. Valószínű ebben a tészta vagy/és a liszt lehetett a ludas. Vagy a kelesztés hiánya. Rajta olcsó teszkós minőségű tejfölnek és sajtnak nevezett valamik, amiknek a tejtartalma minimális lehetett (ha egyáltalán láttak ezek az alapanyagok tehenet valaha is). A túrófánk akár rendben is lehetett volna, ha nincs ráborítva 10 dkg porcukor, kérdezés nélkül. Mert ha megkérdezik, akkor egyáltalán nem kértem volna rá. Amúgy frissen készültek, a lángos és a fánk is, bár így utólag visszagondolva, talán a lángos "kétszersült" lehetett és azért lett ilyen vállalhatatlan. A benti részben lehetetlen tartózkodni a tömény olajszag miatt. De itt amúgy is csak könyöklők vannak a falnál. A bejárat előtti járdán van 2 asztalka, ahol le lehet ülni és kint enni. Összességében nagy csalódás, őszintén remélem, hogy a külföldiek nem fogják azt gondolni, hogy ilyen az igazi magyar lángos.