Vegyes benyomások

Ma ebéd után találtam. Nem volt szándékos, de azért mész az utcán, rádugrik egy cukrászda, csak bemész, nem? Valójában a gesztenyepüré a ludas ebben, meg az, hogy hirtelen bukkant fel a semmiből a hely, meg az, hogy nem volt más neve, csak az, hogy cukrászda, meg az, hogy olyan patinásnak, retrónak tűnt. Belépve senki nem fogadott. Üres hely, talán valami járvány, földrengés és elhagyták a lakók. De némi ácsorgás után csak előkerült hátulról valaki, és megkérdezte, mit szeretnék? Kifejeztem vágyamat egy gesztenyepürével kapcsolatban. Az alkalmazott megértette és elment hátra készíteni egyet. Nem túl soká el is készült, pohárkában kaptam, Kértem hozzá (ha lúd, legyen kövér...) egy hosszúkávét is, valami tejszínnel. Ez is elkészült. Fizettem kártyával, borravalót is adtam, aztán sajátkezűleg felszolgáltam magamnak a másik helyiségben lévő asztalra. Ezt nem fizette ki nekem senki. Itt is retró, vintage, de valahogy valami hiányzott. Talán az élet innen. Közepes minőségű gesztenyepüré, közepes kávéval. Kicsit eklektikus üzletbelső. És ami kicsit... nem is kicsit elvette a kedvem: a kanál a kávéhoz koszos volt. Mosogatásfoltok is volta rajta, meg apró barna, korábbi kávéktól való foltok is a nyelén... nem is használtam. A székről is úgy söpörtem le magam előtt valami kis morzsa- vagy szemétfélét. Semmi nem indokolta, a forgalom biztos nem, mert én voltam egyedül vendég végig az üzletben.