Az étteremben senki, azaz rajtam kívül egy legény a kaja romjaival bíbelődött éppen. Én az egész, fél és negyedből a negyedet kértem, konkrétabban mellet, és láttam is, hogy több rúdon kész grillcsirkék forognak a nyársra felfűzve. Ezzel együtt elfogadhatatlanul soká kaptam meg az ételt, közben ténferegtem, fényképeztem, interneteztem, többször elolvastam az étlapot, az étteremben zajlott a polgári élet, szállítottak, ki-be jártak, megtudtam, hogy a cuccokért nem kp-ban fizetnek, hanem utalással, meg valamivel el kellett ütni az időt. A falon vidám gyerekrajzok, megölni és megenni vágyott, szuicid csirkékről. Azután megjött a híres francia csirke is, egyenesen a tanyasi Kisvárdáról, tényleg, milyen tanyák is vannak Kisvárdán? Na, mindegy is, mert a csirkék nyilván franciák. A híres csirkét először kivitték az utcára megsétáltatni, azután rájöttek, hogy ott nem kérte senki, itt bent meg ül egy szál ilyen fura alak, mint én, hát akkor lehet, hogy én kértem. A híres francia köretet is. Amúgy nem is volt rossz. A csirkemell meg nagyon jó sem, meg rossz sem. Mondjuk, hogy egy csirkemell. Amúgy egy egész grillcsirke mondjuk 1200 forint. De ez egy félig-meddig "gyorsétterem" tehát legyen a duplája. A negyed grillcsirke itt 1700 ft felett van, ez nem túl arányos. De rendben, én kértem. Majd ittam egy limonádét is, a legény, aki a pénztár is volt, a kis pénztáros kezével megvagdosta a narancsot, meg begyömöszölte a pohárba és a szívószálat is a végénél fogta meg, úgy dugta bele. Hej! Majd, miután mindezért kifizetem több, mint 3000 forintot, bementem a WC-re, ami úgy van megtervezve, hogy fizikailag nem férsz oda a piszoárhoz. Vagy ha igen, mégis valahogy, akkor egy kolléga kivágja az ajtót a hátad mögött és az tényleg bele is lök a piszoárba, amibe akár bele is szorulhatsz egy időre. Hát ilyen ez.