Retro kocsma egyetemista törzsközönséggel

A Libella jó régi egység, talán a hetvenes években nyithatott. Amikor a rendszerváltás után 1990 elején egyáltalán útlevélhez jutottam és végre elutazhattam álmaim városába, Budapestre, az első helyek között volt, ahol söröztünk, mivel a távoli rokonság abban az utcában él mindmáig.
A minap, míg egy jóbarátomra vártam, aki szintén a Gellért szállóba igyekezett az újborfesztiválra, gondoltam nosztalgiázom egy kicsit és beülök a Libellába.
Kértem egy zöld teát némi jéggel, hogy bármikor felhörpinthessem és továbbállhassak. Kaptam citromot és mézet is, amivel bizony nem mindenütt szolgálnak, épp egy nappal korábban egyik sem volt a Firkaaa nevű helyen. Ritkán iszom kocsmában teát, de egy kiadós kóstoló előtt jobb valami alkoholmentes ital.
A beltér kopottas, de hangulatos, elsősorban egyetemisták járnak ide, ami nem csoda, ha megnézzük a hely lokációját.
Külön értékeltem, hogy autentikus blues zene szólt s nem valami mai borzalom.
Az árak kifizethetőek, alacsonyaknak nem mondanám őket, a teám 350 ft volt.
Jó lenne, ha valami izgalmasat is nyújtanának a kommersz italskálán kívül.
Megeshet, hogy még benézek.