Portugál este

Ez nem volt semmi más, csak annyi, hogy a Vámház felől besétáltam a Váci utcába, az Úr sugallatára várva, hogy hol iszom egy kávét, üdítőt vagy sütit fogyasztok, aztán ez jött elém. És már fel is fedeztem, hogy ZigZag utat tört itt, na, akkor nem kell rá várni, egyből lehet értékelni, felkerül. A honleány viszonylag barátságosan fogadott, ez szöges ellentétben állt a Bartók Béla úton tapasztaltakkal, meg is jegyeztem, aztán elkezdtünk beszélgetni erről. Ő úgy fejből ismeri más boltok alkalmazottjait a láncból. Mondtam, hogy az lezüllött, ez még talán itt nem. Aztán beszéltünk az odaégett pastéis de natákról, hát igen, az itt is tapasztalható, egyre sűrűbben. Így aztán egy csokis croissant lett ebből, azzal maszatoltam magam az asztalhoz letelepedve, meg némi tropical italt is engedtem magamnak, amit csak úgy üvegből, pohár nélkül iszol, de meg se kérdezi senki, hogy kérsz-e hozzá poharat? Bejöttek még, talán egy apa és a lánya nassolni, a női leány meg csodálkozásának adott hangot, hogy milyen érdekes, hogy itt most magyarok jönnek be egymás után, amikor általában külföldiek szoktak. Na, szóval, jó hely ez, finomak a sütik, lehet máskor is, másoknak is jönni.