Az őszi étteremhét egyik nyerteseként szerepeltek, így a ráadáshéten náluk is ki lehetett próbálni a győztes ételsort. Az étterem esténként piano bárként működik, szerencsére én ebédidőben jártam ott, és pont a zongora melletti asztalnál ültem, mivel az volt 2 személyes kis asztal, és az volt az ablaknál. 5900 Ft-os fix áron 3 fogást lehetett választani a 3 előétel/leves, 4 főétel és 2 desszert közül. Ha összehasonlítom a másik szintén ebben a prémium kategóriában induló, szintén e programon győztes étteremmel, akkor elég gyorsan átviláglott, hogy ők nem ugyanabban a ligában fociznak. A személyzet viselkedése kissé felszínes volt, és nem elég figyelmes, bár megpróbáltak profinak tűnni, de nem voltak azok. Az összbenyomás nem rossz, tiszta, igényes a hely ugyan, de közel sem tökéletes, nem igazán különlegesek az ételek, a konyha nem elsőrangú. Ár-érték arányban így egy kicsit billegett nálam. Az előétel korábban érkezett, mint az üdvözlő falat, ami kacsahús rilette volt. Az előétel kacsamáj pástétom jól sikerült, a málnás céklachutney azonban kissé nyerses maradt, a hozzáadott pirított kalácsos kosarat kérdés nélkül elvitték, pedig nem fogyott még el. A főételnél a krumplipüré átlagos volt. A surf & turf átverés volt, mert egyetlen árva darabka rák volt csak a közepes hússzeleten, ami viszont tényleg jól volt elkészítve. A desszert rizskoch egyáltalán nem volt átütő, középszerű és semmi csavar nem volt benne, átlagosan elkészítve. Az előétel volt számomra a legjobban sikerült fogás. A személyzet kissé átjáróház jellegű, beugrós pincérekkel dolgoznak. Szerintem többet akartak markolni, mint amit fogni tudtak volna, itt is igaz a mondás, a több kevesebb lett volna. A beltér szép, elegáns, tiszta, rendezett, kellemes atmoszférájú. A Szentkirályi 0,33 l-es víz 650 Ft + szervizdíj volt, az italok túlárazottak.
