Mindennapi pho-nkat add meg nekünk

Némi dolgot csinált nekem a történelem ma a Barcsay utcában, aztán utána elsétáltam töprengve a környéken, hogy ennék valami vígasztalót. És nézelődve az Akácfa utcában, ezt leltem. Ki van írva hogy pho leves, mit állok itt? Befelé! Vendég alig a trópusi budapesti estében, a mellékutcai csatornaszagok is lengenek, mint az igazi melegégövön. Vietnami lány hozza az étlapot, nem fárad semmilyen nyelvű köszönéssel, csak leteszi. Odalapozok a phohoz, van marhából, csirkével, rákkal stb. ahogy szokás. Integetek, lány jön, marhával kérem. Nincs kicsi, közepes, nagyadag, egyféle van. Elég soká jön, talán frissen készül minden. De kijön. kaptam hozzá száraz csírát meg kis citromot. Chili, ecetes fokhagyma nincs. A leves forró, de elég üres, nagyon sok és szétpuhult tészta, kevés hús. Csírát szórok bele, asztali flakonból meg valami csípős szószt. Ez egy vacak pho, hidd el nekem, elég sokat ettem már. Máshol jobbat kapsz. Kb. 2800 forintot fizettem, a szervízdíj felvitte 3200-ra.