Nagyon bájosan selypítő, örökmosolygó lány int, küld, hogy üljek bárhová, étlapot hoz, visszatér, sikerült már? Sikerült. Legyen először egy libaleves, aztán még meggondolom. Jó volt a leves, tényleg, így aztán úgy döntöttem, hogy féladag tésztát kérek csak, azt is gombásat, frissen készül, aztán jött is, amikor már jöhetett. Kis tégelyben mellette a szórósajt, mint szabadparcellában a hamvak. Szórtam is. . . de ezt vigyázva, mert hát tudjuk, eléggé elsózod vele, ha óvatlan vagy, de azért gyorsan is kell, mert még forró a tészta és így egyesül az anyag. Nekem néha túl sok a zsiradék vagy inkább olajadék, vastag, nehéz tőle az étel, azért is volt óvatosan a féladag. Nos, így is lett, Viszont így elpusztítottam mindent, és még egy pohár Guinness sör is hozzáadódott, ami hideg volt, kellőképpen keserű is, és jól öblíti le a fokhagymás ízeket. Most így utólag, itthon, maflán nézem a számlát. . . hogy van ez? Van egy libaleves gazdagon, 2890 forint, stimmel. Csokitorta adag, 1890. . . mi ez? Miféle csokitorta? Még egy húsleves, 890 forintért? Ezt ki ette? Aztán egy Guinness 1490, ezt értem, ez igaz. . . de hol a Tagliatelle con Funghi di Bosco? Az a gombás tészta. . . Na, de sebaj, nincs ez túlszámlázva, csak másképp van. . . Szóval így ebédeltem ma. Amúgy kellemes hely.