Csak az a sok kis bosszantó dolog ne lenne...

Baráti társasággal érkeztünk, és bár helyiek vagyunk, itt még nem jártunk. Azt mondták hű de jó hely.

Az étterem egy modern két szintes hely, ahol úgy a hozzáállásban, mint ételekben olyan bosszantó, talán már aprónak sem nevezhető hibák történtek, amik az egész miliőre rányomják a bélyeget, erről majd a végén, előbb az ételek.

Barátaink azt ajánlották kezdjünk a húslevesükkel, majd ki-ki választott főételt igényeinek megfelelően.

A húsleves valóban jó volt, de annyira nem ahogy vártam, "csak egy jó" húsleves volt, semmi kiemelkedő, az ára pedig a mennyiséghez képest is igen eltúlzott. Mert "öregapó kedvence kis piros fazékban" nevű levesük valóban kis edényben volt, kis mennyiségben, de nem piros fazékban, hanem zöld cserépedényben, igaz, az autentikusan több helyen csorba is volt... Én úgy vagyok vele, ha valamit ígérnek, arra készülök, és ha mást kapok, már nem is olyan jó. Az ára 890 Ft ami ehhez képest nagyon sok.

Főételnek én a "nyíri bicskás pecsenye"-t választottam. Tele van hússal, biztos jó lesz. Tálaláskor a pincérlány mondta, bocsánat a bicska lemaradt, majd egy gagyi fa nyelű hegyes kést szúrt a hús kupac tetejébe. Puff neki, megint nem ezt igérték. Hát nincs egy meggebedt bugyli bicskájuk, ha már így hívják a tálat ? Na mindegy, legalább sok a hús.
A kakastaréjjal kezdtem, finom, pont jól átsütve, a szalonna minősége is jó. Pont ennek ellentéte a sült debreceni, ami valamelyik élelmiszer multi saját márkás silány terméke lehet, ami olyan állagú, hogy még rendesen megsütni sem lehet, csak félig úgy csinálni mintha, mivel ha teljesen megsütik akkor szétesik magától a túl finomra darált ( direkt nem írom hogy hústól ) összetevőktől, és az íze is teljesen semmilyen. A fűszerese natúr sült csirkemell nagyon száraz volt, vágni is nehezen lehetett, pedig a fűszerezés jó lett volna. A tarja jó volt, és a bélszín szelet szépen el lett találva, ezekkel nem volt baj. Sajnos a hozzá adott sültkrumpli sütése nem volt megfelelő, és mivel az összes húst rápakolták, szottyadt lett, semmi élvezhető nem volt benne.

A "vasárnapi ebéd" fantázia nevű ételük egy egyszerű rántott hús, ezt sikerült jól megoldani, érezhető volt, hogy a húst frissen sütötték, de a krumpli itt is szottyadtra sikeredett, talán csak 10-15 másodperc kellett volna még, és egy árnyalattal aranybarnábban már sokkal jobb lett volna.

A csülök némi csalódás volt. Bár az íze jó volt, kellően átsült, a bőrére nem piritottak rá, így az teljesen puha maradt, pedig jó lett volna ha szépen megpirul és kicsit ropog.

"Roston sült csirkemell barackkal fedve és sajttal grillezve" ez egy szépen eltalált kompozició, a csirke mell nem volt túlsütve, pont jól sikerült, a barack és a sajt kombináció pedig szépen kihozta az ízeket. Az asztalnál ekkor talán ez volt a legjobb fogás, még az árát is korrektnek találtam.

És a végén azok a bosszantó hibák.
Amikor a társaság egyik tagja azt kérte, hogy csak egy sült csirkecombot hozzanak neki, a pincér közölte, hogy azt nem lehet, mert csak komplett tálakat hoznak, meg vannak az adagok, külön csirkecombot nem áll módjukban felszolgálni. Elfogadom, hogy az általános szokástól eltérően nem írják oda, hogy a rendelkezésre álló alapanyagokból bármilyen kérést teljesítenek, de ez azért mégiscsak túlzás.

Amikor már ültünk a hátunk mögött egy idősebb kis társaság ment el, egyik néni három lábú járóbottal. Az egyik hölgy megkérdezte nem tudnának-e adni a földszinten asztalt, mert a néni nehezen jár, ezzel a bottal hogy fog felmenni az emeletre. A pincér jópofa válasza az volt, hogy úgyis csak egyszer kell felmennie... felháborító !

Az étlapok jópofák, látszik, hogy gondolkodtak a kivitelezésen, jól is sikerült. Amikor azonban a rendelés után összeszedték, szinte kikapkodták a kezünkből, az egyik, a társaságunkban lévő hölgy éppen más felé fordult, így a pincér lány megböködte a vállát, hogy aja már oda neki az étlapját. Nem is értettem hogy gondolja.

Az utolsó észrevétel, hogy Magyarországon vagyunk, ahol a pincérek általános, és átlagos képzettsége messze felülmúlja a szomszédos országokét, merem állítani a fél világét. És még mindig a másik vendég előtt derékig átnyúlva tesznek az asztalra ételeket, nem a vendég mögül ahogy illik.

Végül pedig az árakról.
Másik kedves éttermünkhöz képest ( mert az is a kerületben van ) az árak annak a duplája. Igaz ott nem olyan puccos az étlap, egyszerűbb a berendezés, de az adagok jóval nagyobbak, és szerintem jobb ízűek is. Még az ár különbséget is elfogadnám, mert ez a vendéglő pont a központban van, persze hogy drágább, nagyobb a bérleti díj, stb. De a többi tapasztalat miatt mégis kiugróan drágának érzem, és ezért a drágaságért nem laptam meg azt a plusz amit elvártam volna.

A hongulatról pedig magunk gondoskodtunk, jó társaságban jó a kedv, ezt nem tudták elrontani.