A mesterek máshol főznek

Régi vágású magyaros étterem a Fővám téri Nagycsarnok oldalában. Ennyi sok étterem végiglátogatása után már van az embernek némi tapasztalata és "szimata", hogy hol mire lehet számítani. Nos, itt nagyjából azt kaptam, amit a külső jegyekből meg lehetett ítélni. Mesterekkel a konyhán nem találkoztam, ez valami dezinformáció lehet.
Az étterembe belépve a középkorú pincérnő igencsak meglepődött, "nahát, egy magyarul beszélő vendég!, nem szoktak ide ilyenek betérni...", meg volt róla győződve, hogy valami "hivatalból" keresem a főnököt.
A beltér a 70-es-80-as évek gulyás-kommunizmusával itt ragadt, megkopott, megporosodott dekoráció, nem valami ízlésesen elrendezve. Faasztalok és padok, valamint nagyobb társaságok számára körasztal a galéria alatt az első teremben. Az asztalon hímzett terítők. Színekben a nemzeti trikolór piros-fehér-zöldje visszaköszön.
Hátul különterem csoportok, rendezvények számára, de ottjártamkor az teljesen üres és fűtetlen volt.
A hosszú étlapon tradicionális magyar / magyaros ételek mindenféle meglepetések és különlegességek nélkül. Árban nincsenek elszállva, előételek 1500 Ft környékén, főételek 2000 Ft-tól kezdődően.
A levesekből kis adag, csészés is kérhető. Egy gulyással indítottam (600 Ft/csésze), stilizált kalocsai mintás csészében hozták, emlékszem, ez a készlet népszerű volt gyerekkoromban a családoknál, Alföldi porcelán, ha jól rémlik. A leves felejthető, a belevalók túlfőzve és túl apróra vágva, akkora volt a répa, krumpli, mint a finomfőzelékben. A lé híg. Alapanyagok átlagosak. A kenyér friss, foszlós, fehér házi jellegű, valószínűleg a piacról, nem kézműves.
Ezt követően egy túrófánkot kértem áfonyalekvárral (750 Ft). 3 db fánk, kissé túlsütve, megkapatva, érezni lehetett, hogy átitatta az olaj, amiben előtte mást is süthettek (nem volt már friss). A lekvár bolti üveges érzetű, nem házi.
Kötelező szervizdíj nincs, bankkártyával lehet fizetni.
A személyzet gépiesen mozgó, nem kommunikatív, nem ajánlanak ételeket, ami a külföldieknél (is) elvárás lenne.
Összességében a 2 és 3 között volt az összbenyomásom, a 3 lefordítva azt jelenti, hogy átlagos, s én nagyon remélem, hogy a hazai vendéglátásnak azért nem ez az átlagos színvonala, így ezúttal szigorúbban lefelé kerekítek. Én szeretném, ha ilyen éttermekből, pláne ilyen frekventált helyen egyre kevesebb lenne. Nem lenne nagy kunszt, hogy ebből az étteremből kihozzanak egy 4-est is, persze ahhoz más hozzáállás kellene.