Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Helyszín Buda, a II. kerület legszéle, a Budai-hegyek árnyékában. Az étlapot rövidre fogták, de ügyesen ötvöződnek a tradicionális magyaros fogások a nemzetközi - olasz, távol-keleti, görög, amerikai - ízvilággal és fűszerekkel (borjúpaprikás tojásos galuskával, kapros töltött káposzta, körömpörkölt bruschettával előétel), van 2 féle gyerekmenü, a tinédzsereknek a hamburger vagy a rántott csirkecomb lehet vonzó, a vegetáriánusok is találhatnak kedvükre valót (diós-kecskesajtos saláta, zöldségropogós tzatzikivel). 2 féle leves (2000 Ft alatt), 5 előétel (1800-3000 Ft), 7 főétel (2700-4600 Ft), 4 desszert (1500 Ft), tetszett, hogy a magyar átlaghoz képest az étlapon a halak felülreprezentáltak. A pincér stílusa számomra nem volt megnyerő, vagy csak nem egyforma a humorérzékünk, de ezen kívül semmi negatívumot nem tudnék említeni. A berendezés vidéki vintage stílusú, sok asztal van, világos, napsütötte a tér, kellemes, nem hangos zene. Van terasz is. A napi leves almás sárgarépakrémleves nagyon kellemes, bársonyos, mégis könnyed volt. Második fogásként egy előételt kértem, füstölt pisztráng endívia salátával, gránátalmával, mentás zöldborsópürével. A tányér műalkotásként is megállná a helyét, a pisztráng pedig kitűnő volt, a zöldborsóból lehetett volna némileg több mennyiség, inkább csak díszítő elemként hatott. A mellé kapott házi fehér kenyér szintén hibátlan volt, friss, belül puha, ropogós héjjal (a kenyeret nem számolták fel). Egy javaslat: egy ilyen étlaphoz véleményem szerint jobban illeszkedne a házi szörp, mint a Pepsi Cola. A borkínálat ezzel szemben választékos. Nem olcsó hely, itallal (1 kis üveges üdítő) és a kötelező szervizdíjjal már 5000 Ft felett fizettem, de összességében nem irreális az árazás sem.