A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak és a korabeli kritikák szerint - egyedülálló Zsolnay díszítésének köszönhetően - a kiállítás egyik legszebb eleme volt. Az épület azonban túlságosan kicsinek bizonyult, ezért épült meg a mostani Műcsarnok épülete e célra. A 2. világháború alatt az épület megsérült, az eredeti beltéri díszítések megsemmisültek. A felújítást követően kortárs kiállítótér, pódium színpad, művészeti tér lett a fő funkciója. A csodálatosan megújított épületben egy impozáns, elegáns, az épülethez illeszkedő stílusú éttermet alakítottak ki. A konyhafőnök Szél Attila vezetésével a magyar konyha jellegzetes fogásait mutatják be, megfogalmazásuk szerint "leporolva". Az árak középmagasak, az étlap rövid, lényegre törő. 3 leves, 4 saláta, 9 főétel (Angus Marha, mangalica tarja, nyúlpaprikás példaképpen), 5 desszert. Mivel túlságosan nem voltam éhes, de mindenképpen szerettem volna valamit enni, így a sajtválogatás mellett döntöttem (2490 Ft), mely 5 féle sajtot, mellé kékszőlőt, pászkát, friss kovászolt kenyeret tartalmazott. Nem volt éppen nagy adag, de kiadós, éppen elég is volt. Mellé Tiroli Hugó koktélt kértem (1990 Ft), Furlan DOC Prosecco, bodzaszörp, menta, szóda - nagyon könnyed, frissítő, nyári ital. A kiszolgálás előzékeny, udvarias, elnézést kértek a konyhai hosszabb várakozás miatt, de amúgy nem kellett túl sokat várni, nem siettem. A szép környezetben gyorsan repült az idő. Kötelező szervizdíj 13%. A mosdó az alagsorban található. Az arany lépcsőház is nagyon dizájnos.
