Food. Drink. Music. & Mini.

Pár évvel ezelőtt még a Negro üzemelt ugyanitt, majd tavaly tavasszal nyílt meg a Mini Bar, akkoriban volt is egy kisebb cirkusz a plébániával és a lakókkal a térre ideiglenes kihelyezett sátor, majd a terasz mérete és beépítettsége miatt. De valószínűleg azóta sikerült elsimítani a nézeteltéréseket, mert a hely azóta is üzemel. A teraszról pazar kilátás nyílik a Bazilikára és az előtte lévő térre.
A névadó "Mini" a dizájnban mindenütt vissza-visszaköszön, a sötétszürke plafonra fehér autókat rajzoltak, a magasított narancs-fekete bőrülések az autó ülésére emlékeztetnek, a falon több helyütt Mini logókat helyeztek el és a bejárat mellett is van kisautó.
Az étlap nagyon frappáns, minden ételről egy szép színes fotó van benne, melyet asztali naptár szerűen lehet lapozgatni.
Árfekvése egyértelműen belvárosi, még a levesek és a desszertek is 1200 Ft-nál kezdődnek, főételek 2500-tól felfelé, de még egy szendvics is 2600 Ft.
Ehhez képest a hétköznapi, hetente változó ebédmenü egészen kedvezőnek tűnik. 2 fogás 1.390,- Ft, 3 fogás 1.890,- Ft, de ez csak egy fagyival jelent többet, szóval szerintem nemigen éri meg, hiszen a környéken több jó kis fagyizó is van. Szóval egyértelmű volt, hogy a 2 fogásos ebédmenüt teszteljük. 2 féle leves közül a hideg mentás zöldborsó krémleves mellett szavaztunk, ami ebben a rekkenő hőségben igazán kellemes és frissítő hatású volt, bár a mentát én nem nagyon éreztem benne, összességében harmonikus, jó kezdés volt. A 4 féle főétel között egyszerű magyaros fogások is voltak (lecsó, tojásos galuska), valamint csirke tzatzikivel, de én a negyediket kértem, sült kacsacombot dödöllével, házi savanyúsággal. A főfogás sajnos egyértelmű csalódás volt, a combot vélhetően újramelegítették, száraz volt, a savanyúság csípős almapaprika, amit ki nem állhatok, így érintetlen maradt, a dödölle viszont finom, jól fűszerezett volt. Az adag elég kicsi, egy felnőtt férfiember biztosan éhes marad utána, még én is kicsit, így a desszertet másutt pótoltam.
A menüajánlatban szereplő csábító italt, egy epres-bazsalikomos jeges teát is kértem, az szuper volt, zúzott friss eperből, és nem volt telenyomva jégkockával.
A kiszolgálásra semmi panaszunk nem lehetett, mind a hölgy, mind a férfi pincér kedves, barátságos volt, a konyha gyors, nem voltak felesleges körök, s alig kellett várni.
Nem állítom, hogy többet nem jövünk hozzájuk, de kacsacombbal biztos nem fogok itt többet kísérletezni.
A WC cyber-dizájnos, a női-férfi részleg nem igazán különül el; fekete, fényes burkolatok és egy hatalmas kutya a falon.
Meglepő, de nem számoltak fel szervizdíjat.