Hipnotizáltan a nagyok után

Mivel észrevettem, hogy a legnagyobb celebek idejárnak titkos őrsi gyűlésekre, magam is úgy gondoltam, hogy nekem is véget kell vetni ennek a hátrányos helyzetnek, hogy én még nem voltam ott. Elzarándokoltam hát kora délután a Művházba, a fanok azon vágyaival, hogy milyen lehet már esetleg ott, azon a széken ülni, ahol korábban a királynő, vagy abból a csészéből inni, amiből egykor a király? Na, de komolyra fordítva a szót, az értékelések azért vannak, hogy olvassuk őket, és vegyük igénybe az útmutatást, segítséget. Szóval a Művház... próbaképp, ebéd után, desszertet képzeltem, valami innivalót meg még kávét is. Ez úgy realizálódott, hogy az átlátszó pult kínálatából a kókuszos datolyaszeletet böktem ki magamnak, a folyékony kenyerek közül a Monyo Lager sört, valamint egy presszókávét. Ez úgy ellentételezhető, hogy a süti 1400, a sör 900, a kávé meg 750 forint. A szervízdíj meg 215+90. Jelzem, a pultra ki van írva, hogy légy szíves, ide hozd vissza az edényeidet... nesze neked szervízdíj. Egyébként a hely nagyon ígéretes, nagyon kulturált, rengeteg olvasnivaló a polcokon, galéria is van, amúgy meg mindenki lazán itt és ott ül, és kb. 90% laptopozik is. Ahogy az ilyen helyeken szokás. Az intézmény több okból ötös, az étel/ital kiváló, a kiszolgálás egész jó, a hangulat meg hát... mit csináltam én ott egyedül, laptop nélkül?? Azután van még valami, ha már a teljességre törekszünk. A WC-ben - ahol nincs piszoár - az előzőleg ittjárt kispajtás csokicsíkja díszítette a kagylót, erről nem a Művház tehet, ők kihelyezték a WC-kefét, ott volt. A falról le van már verve egy csempe, a víztartály meg már össze van firkálva, mint egy romkocsmában. Erről sem a Művház tehet. Csak árnyalja a képet. Sebaj, az ötös így is jár.