Elsőre belépve a belső tér kialakítása hangulatosnak tűnik, lenn magasított bárszékes asztalok, fenn a galérián további ülőhelyek találhatóak. Utána azonban már leginkább csak negatív benyomások érik az embert. A pultban kiszolgálók unottak, mogorvák, érdektelenek. A palacsinták előre lesütve, feltornyozva várnak, hidegek, szárad a szélük. Betöltés után mikrózzák, ami tudjuk, mit tesz egy palacsintával. A töltelék tűzforró és emiatt ehetetlen lesz, mire kihűl, addigra viszont a tészta belül gumiszerűvé válik, a szélein megkeményedik. A galériaszintre tálcával egyensúlyozva feljutni a szűk és meredek lépcsőn, pláne ha egy pohár ital is van nálunk, felér egy kisebb zsonglőrmutatvánnyal. Valószínűleg többeknek nem sikerült, és a lépcsőkorlát, illetve a lépcsőfokok emiatt ragadnak. A mosdó igénytelen, nem tiszta. Hiába szerepel az étlapon több mint 30 féle édes palacsinta (190-320 Ft), 15 féle sós (320-400 Ft), édes és sós rakott palacsinták (kb. 600 Ft), és mostanában beújítottak töltött sült krumpligombóccal is (650-750 Ft), azaz barátságos az árfekvés, de ilyen kiszolgálás, alacsony színvonal és körülmények mellett az ember inkább egy valamivel drágább, de igényesebb helyre megy. A legnagyobb probléma mégis az, hogy a tejes és húsos alapú töltelékek frissességével akadhatnak gondok, ez nem saját megtapasztalás, de több barátom, ismerősöm kapott már itt gyomorrontást. Pár napja nyitottak a Szent István körúton egy új palacsintázót, lehet, hogy megnézem (nem adom fel. . . ), hátha ott normális viszonyok vannak a nyitást követően.
