Visszatértem-csalódtam.

Nem először jártunk az étteremben.
Nem véletlenül mentünk vissza.
De sajnos már nem ugyanaz, mint korábban.
Miután nem mondhatnám olcsónak, ezért egy ünnepi ebédre tértünk vissza.
Az árak most is hihetetlenül magasak, de nem ez volt a gond.
Előtelnek kértünk egy tatár beefstaket.
Miután ezt két fő szerette volna elfogyasztani, a pincér felajánlotta, hogy két tányéron szolgálja fel.. Na. Ezért mindjárt két adagot számláztak ki.
A híres túró gombóc sem a régi már.
Egy nagy halom összeállt valami. Ízetlen.
Az étlapon szerepel egy játék.
Két rejtvényt kell megoldani. Egy desszertet lehet vele nyerni.
De ez nem igaz. Pedig egy elég nagy számlát fizettünk ki.
Szerintem ebbe belefért volna egy ingyen desszert. Vagy akkor nem kell ezt írni nyereménynek.
A pincérek jöttek-mentek az asztalunknál. Voltak kedvesebbek, kimértebbek, udvariatlanok is.
Nem volt az asztalnak saját pincére.
Össze-vissza kérdezgettek.
Azt sem tudták már, hogy rendeltünk-e vagy sem. Kihozták-e a kért italt, ételt, vagy sem.
A roston sült kacsamáj ízetlen, száraz Tele volt szórva sült hagymával, ami szintén nem volt finom.
A felszolgálási díj szerintem szemtelenül drága.
15!!!! százalék.
Mi ezért 11.000 Ft-ot fizettünk.
A WC gusztustalanul piszkos ,szemetes.
De hogy jót is írjak:
A szőlős máj és a borsó leves nagyon finom volt.
Ettől függetlenül szerintem máskor ezért az összegért máshol sokkal finomabbat fogunk enni.