Melléfogtunk

A NIKA második lett a közönségszavazatok alapján a tavaszi Országos Étterem Héten, és ennek örömére júliusban 10 napon át 4+2 fogásos menüvel kényezteti az ínyenc közönséget.

A foglalásnál ért az első apró bosszúság, bár az étterem reggel 8-tól (!) nyitva, csak vacsorára lehetett asztalt foglalni. Szívesebben mentünk volna ebédidőben, este már csak pár könnyű falatot szoktunk enni.

1/2 6-ra mentünk, még alig volt vendég. Ezért is volt meglepő, hogy az üdvözlő falatot 25 perc múlva hozták, picit talán hamarabb illik köszönni. A pirítóson, salátán tálalt grillezett hátszín szeletke guszta volt és finom.

A leves/előétel választékból a párom Shepherd's pie-t, magyarul pásztorpitét választott, ami nem volt rossz, csak épp a klasszikus étel végsőkig leegyszerűsített változata. Semmilyen zöldség nem volt a raguban. Miket beszélek, hiszen ragu sem volt, csak darált marhahús, krumplipürével betakarva és megsütve.
Én medvehagyma krémlevest ettem, a pici kanálon, a pici habba tűzött levendulával igazán jól nézett ki, és a kedves pincér egy normál méretű kanalat is hozott mellé. A leves túl sűrű és kellemetlenül rostos volt, pár kanálnyi elég volt belőle.

Főétel: Grillezett arany durbincs grapefruit-os leveles salátával. Nehéz lehetett elrontani, de sikerült. A hal teljesen sótlan volt, és utólag már hiába szórjuk rá a sótartó tartalmát, az eredmény nem ugyanaz. A pincér a mundér becsületét védendő elkezdte magyarázni, hogy talán a tengeri halat nem szokták besózni, de ő se bírta ki nevetés nélkül végigmondani ezt a sületlenséget. A saláta jó volt.
Zöldmorzsás csirke steak árpa rizottóval, spárgás remulade mártással. Az árparizottó, az bizony főtt gersli formába préselve, semmi más ízt nem fedeztünk fel benne. Az egész fogás kissé jellegtelen.
A főétel és a desszert között sajttálat kaptunk, ezt (és az üdvözlő falatkát) a vacsora legjobb fogásának minősítettük.
A desszertek közül a virágos csoki mousse az édesszájú párom szerint is ehetetlenül édes volt, de legalább érdekesen volt tálalva.
Hogy dicsérettel zárjam: a chia kókusz kocsonya ízre és állagra is tökéletes volt.

Félidőben kaptunk egy-egy korty Bloody Maryt, kellemesen csípőset, finomat.

A kezdeti gyér, később kb. félházas forgalom ellenére kereken két órát töltöttünk a vacsorával, a hosszú várakozási időt semmi sem indokolta.

A mostani élményeink ellenére ajánlom a helyet, mert ettünk már itt nagyon érdekes, jó ételeket. Egy próbát megér, bár elég szokatlan, hogy egy konyha ilyen hullámzó teljesítményt nyújtson.