Számunkra csalódás volt, de a jelek szerint a tömegnek ez tetszik

„Fekete és arany” – bíztató, jó név. A hely, melynek fekvése igen jó (a Gozsdu udvar bejáratánál), felettébb kedvező áron kínál ebédmenüt, így aztán délben tele is van.
Januárban voltunk ott, akkor 2 fogást 990 forintért, 3 fogást 1290 forintért adtak.
A borok viszont jó drágák, egy deci Gere Kékoportó vagy Takler Kékfrankos 600 forint. Ennek az összegnek a háromszorosáért már egy palackot kapni másutt.
Ettünk az á la carte étlapról grillezett libamájat sült hagymás zsemlében paradicsomlekvárral, ami bizony elég gyengécske volt, mind a libamáj, mind a zsemle tekintetében, továbbá halászlevet, aminél ismét csak ettünk sokkal jobbat számos helyen. A menüből kértünk gyömbéres sütőtökkrémlevest, ez sem ostromolta az egeket, de legalább olcsó volt, fajitast, ami készen vásárolt lapótyába tekertek, kötelességszerű, ehető, de nagy élvezetet nem nyújtó fogás volt, végül mascarpones eperhabot, ami ismét csak megmaradt a közepes mezőnyben.
Csalódás volt a Noir et L’Or, gondolatban elnézést kértem a Gault Millau kalauz szerkesztőitől, akiket szőrös szívűnek gondoltam azért, mert csak 8 pontot adtak a helynek. Ehhez képest a saját tapasztalatok birtokában, alig hiszem el, hogy nekik sikerült egy érzékeny fogást tisztességesen elkészítve megkapni: a bőrös kacsamellet beszámoljuk szerint jól készítették el e helyen. Mi biztosan nem megyünk oda többet.

Azért kattintottam oda, hogy másoknak ajánlom e helyet, mert ha ez az étterem napról napra tele van délben, akkor az azt jelenti, hogy a többségnek nem okoz csalódást.
Ergo ajánlható.