Jó 2014. novemberben, kollégákkal járt ittÉrtékelt: 2014. november 21.
Ajánlom a helyet másoknak is!
Szintén a munkahelyünk közelében található étterem, ahová több kollégám is rendszeresen jár, tőlük tudtam, hogy van hétköznap ebédmenü (11-15 óra között), mert ez kívülről nem igazán látszik az éttermen - nem reklámozzák - és a honlapjuk sem informatív ez ügyben. Ennek ellenére a környéken dolgozók már képben vannak, mert délidőben szinte minden asztal foglalt. A csésze levest, 1 vizet és főételt tartalmazó heti menü 1280 Ft-ba kerül. A konyha nem annyira olaszos, inkább a színekben, a berendezésben köszön vissza egy enyhén toszkán hangulat. Az asztalok nagyon sűrűn és közel vannak egymáshoz, ezért egy kicsit zsúfolt véleményem szerint. A pult felett egy nagy táblára krétával van kiírva a menü. Most a heti leves burgonyaleves volt kolbásszal, egész ízletes volt. A főételek nem olaszosak, szokott lenni főzelék is, inkább amolyan nemzetközi standard ételeket kínálnak, de mindig van 1 féle pizza a választékban. Végül sajttal és sonkával töltött csirkemellet választottam rizibizivel és káposzta salátával. A saláta nagyon kevés volt, pedig az tényleg finom volt. A csirke teljesen átlagos volt, a rizibizi hasonlóképpen. A kiszolgálás korrekt, elég nagy a pörgés, ha csúcsidőben érkezik az ember, akkor várni kell. 15-18 óra között is van menü lehetőség, de akkor már 3000 Ft-ba kerül. Ha nem menüben eszik az ember, akkor elég húzósak szerintem az árak, főleg ha ár-érték arányban nézem.
Interneten néztem ki ezt az éttermet. Egy kicsit zavart, hogy a képek alapján egy nagyobb alapterületű, hűvös eleganciát sugárzó helynek tűnt, viszont ahogy beléptünk az ajtón, megnyugodtam: kellemes hangulatú helységben találtuk magunkat, ami pont akkora, amekkorának lennie kell. :) Mosolygós,...
Egy barátommal ettünk háromfogásos vacsorát ezen a helyen: kockás terítős, gerendáktól hangulatos, bár kissé talán zsúfolt asztalokkal berendezett teremben. A kiszolgálás igen figyelmes volt, a pincér nem tolakodó, szívélyes ajánlata valóban jó választás volt. Étteremben nem várok sokat a...
Az Olíva étterem a kedves emlékeim közé tartozik, évekkel ezelőtt többször is jártam ott, kisebb-nagyobb társasággal, még „törzsasztal-találkozót” is szerveztünk itt (míg a fővárosban éltem, volt egy törzsasztalunk a Simon pincében, mely 5 év után az András pincébe költözött, majd...