Megfáradt az öreg halász

Újpest Városkapu metrómegálló közelében, a forgalmas Árpád úton, a Duna-part közelében több évtizede működik az Öreghalász Étterem. Úgy érzi az ember magát, mintha kissé megállt volna itt az idő. Kissé furcsa retró érzés keríti itt hatalmába az embert.
Hétköznap ebédidőben kedvező árú 2 fogásos menüt kínálnak 890 Ft-ért, ami árban kedvező, minőségben azonban az átlagos, erősen felejthető kategóriába tartozik. Tipikusan az a hely, ahol az ételre már 1 hónap múlva sem emlékszik az ember, ami egyúttal persze azt is jelenti, hogy nem felejthetetlenül rossz, csak semleges, jellegtelen, semmilyen.
A kiszolgálás is tessék-lássék, az ebédidő közepén a pincérek az éppen érkező szállítmányt pakolják a raktárba, közben kimennek dohányozni, végül is belefér, nincs teltház, de mégis olyan ambivalens ez a helyzet. Pedig amúgy udvariasak, köszönnek, nem tesznek úgy, mintha nem foglalkoznának a vendégekkel, de mégis érezzük, hogy itt nem mi vagyunk a középpontban.
Pozitívum, hogy minden asztalra kancsóban oda van készítve a víz és tiszta poharak is, ez Budapesten sajnos nem igazán jellemző szokás, vidéken azonban bevett gyakorlat.
A kelleténél hosszabb étlapon magyaros és halas ételek az uralkodóak, meglepetést nem igazán tartogatnak. Pontyból és harcsából készítenek halászlevet (1790 ill. 1990 Ft), a főételek 2-3000 Ft-ba kerülnek.
Összességében egy megfáradt, kissé múltban megrekedt helynek tűnik, ami lehetne jobb, barátságosabb, kellemesebb.