A kis terasz közös, a bejárat szintén, innen jobbra a Fausto-ba, balra az Osteriába lehet bemenni. A konyha közös, ami egyúttal garancia arra, hogy az Osteriában az ételek minősége fikarcnyit sem gyengébb, sőt az étlap egyes tételei mindkettő egységnél szerepelnek, s még az árakban sincs eltérés. A berendezése egészen más, mint a Fausto-é, itt a 4 falból kettőt a borospolcok foglalnak el padlótól a plafonig. Az asztalok egyszerűbbek, fehér abrosz helyett papírlapok vannak, ezzel is a bisztrós miliőt hangsúlyozzák. Az árak azért itt is elég magasak, viszont igen kedvező ajánlat a 2 fogásos ebédmenüt kipróbálni 2900 Ft-ért. A napi menüt a teraszon lévő táblára írják ki krétával. Néztem a honlapjukat és a fb oldalukat is, de úgy láttam, a neten nem is hirdetik meg előre a menüt, ami kissé zsákbamacskának tűnik, de azért bevállalható ennyi kockázat. A felszolgálók itt is nagyon udvariasak, előzékenyek, folyamatosan "készültségben" vannak, nekem egy kicsit már túl sok volt ez a gondoskodás, egy bisztróban szerintem ez már túllő az optimális mértéken. Az első fogás lencseleves volt, amely apróbb szemű fekete beluga lencséből készült. Különleges volt a tálalás is, a leveses tányér peremén lévő bemélyedésbe lehetett elhelyezni a kanalat, amely így nem csúszik el. A 2. fogás általában tészta, ezúttal is, tagliatelle hosszúmetélt lazaccal és tejszínes mártással. Mindkettő fogásban harapható volt a hozzáértés, a minőségi alapanyagok, a gondos elkészítés, pedig voltaképpen nem különleges fogásokról beszélhetünk. A tészta adagra nem volt túl nagy, amolyan zóna-adagnak mondanám. Az étlapon szereplő többi étel is izgalmas, bár rövid, 1 lapon elfér. Könnyen emészthető olasz fogások. A mosdó kifejezetten igényes, stílusos, antracitszürke színek dominálnak. Ebédidőben gyakorlatilag teltház volt, a vendégek kb. fele-fele arányban voltak magyarok és külföldiek. Remek hely, ajánlom!
