Tömeg, sorbanállás, hajléktalanok

Kálvin tér, nagyon forgalmas környék, kiváló lokáció. Jó a koncepció is, nincs túlbonyolítva, naponta változó 4 féle tészta fix áron (990 Ft), fantázianevekkel ellátva, de mindegyiknek az összetevői fel vannak írva tételesen a benti táblára. Vevőkör: döntően diákok, többségében magyarok, ránézésre környékbeli egyetemisták (kb. 18-25 év között). Csomagolás: szögletes papírdoboz kis fogantyúval, hogy ne égesd meg a kezed, 1 db műanyag villa beszúrva a doboz oldalába.
A megvalósítás azonban - nálam legalábbis - sántít. Kétszer kell sorbanállni, először a rendeléshez és ekkor kell fizetni (csak készpénzt fogadnak el... 2016, Budapest metropolisz, belváros...), majd utána be kell álni a másik sor végére, ami bőven kint áll az utcán, itt adják ki a tésztát, ha elkészül. Két szakács dolgozik, de így is várni kell, a tömegtől függ, hogy éppen mennyit.
A benti részen nem lehet enni, nincs asztal vagy pult; kint a szabad ég alatt van 3 db nagy kerek asztal, amiknél félig állva be lehet támaszkodni enni. Esőben, szélben, vagy éppen tűző napsütésben nem praktikus.
Ami a legidegesítőbb az egészben, s nekem ez nagyon rányomta a bélyegét az egész hangulatra, hogy tele van a közvetlen környék hajléktalanokkal, akik lesben várnak a szabad prédára. Az asztalunknál kajáló fiatal lány még le sem tudta nyelni a falatot, amikor hirtelen odalépett mellé egy eléggé rémisztő külsejű (és felettébb büdös, kellemetlen fellépésű) hajléktalan, hogy ez már ugye nem kell neki, és a választ meg sem várva felkapta a papirdobozt és magával vitte. Szegény lány, teljesen meg volt szeppenve, mondjuk azok után, hogy a hajléktalan a mocskos kezével összefogdosta a dobozt, nyilván már amúgy sem kellett volna neki. Mi megettük a tésztánkat, mert amúgy nem volt túl nagy adag, és a csirkehúst eléggé kispórolják belőle, de mögénk is már ugrott egy másik hajléktalan, hogy nem maradt-e valamennyi, mert akkor ő azt elvinné.
Nyilván nem vitatja el senki, hogy a hajléktalanokat nem a Pasta Pont rendelte oda, de úgy gondolom, az ő vendégkörüket inzultálják, az ő presztízsüket is rombolják, így ha ez ellen tenni akarnának, akkor ők lennének abban a helyzetben, hogy valamit lépjenek az áldatlan helyzet ellen. A rutinosabb vendégek meg sem állnak itt az asztaloknál, hanem átmennek a Kálvin tér másik oldalára a templom elé, és ott esznek a padokon, ha éppen van szabad hely.
Nagyon rossz élmény volt, nem ajánlom.