S a legenda újra nyitva!

Már elsüllyedt a szívben, az ember először fájdalmasan, majd egyre egykedvűbben megszokta, hogy nincs már... vége. Évekkel ezelőtt bezárt a Pesti Sörcsarnok, annyi pazar este helyszíne, barátságok, szerelmek, üzleti, szakmai élet megbeszéléseinek egész sora kötődött a helyhez, ölelések és csókok porladtak a pusztuló semmiben. Azután... majd leestem a villamosról! Mentem a Vámház körúton, és nyitva, újra hívogatóan vár az ajtó, a sörszentély feltámadt haló porából! 4-5 éve, hogy nem láttuk egymást... Mint a rajtakapott bliccelő szálltam le a villamosról, zúgva téptem át a zebrán, és igen, ott voltam, megint! Na, de azért... hohohóó.. azért nem kell ennyire még örülni. Nyugi, béke van. Szóval, ugyanaz látszólag, de nem ugyanaz. Még nem. A padok, bokszok, dekoráció igen, a sör már nem egészen, az étel még kevésbé. A kiszolgálás is fura és esetleges. Szóval a hálaimák és himnuszok után betelepedtem a bokszba, érdekes, a pincér most is fiatal, jóképű, izmos és kopasz, mint régen, de egyáltalán nem ugyanaz. Nem sokat tud az egészről, ő csak kisegít itt, vagyis nem is tudja... Szűk az étlap, hiába keresed a régi kajákat. Ami ezen az oldalon van írva, az mind nincs. (???) Az van, ami ezen oldalon van. Ok, hát akkor legyen vastagon valami jó, legyen sült malac törtkrumplival, párolt káposztával... ember elmegy, gondolom rendel, visszajön, hogy igenám, de párolt káposzta sincs... a fenébe... hát akkor legyen a rántott csirkemell pürével és franciasalátával... ember elmegy, visszajön, hogy franciasaláta sincs.... de ez már valami ismert TV-kabaré... sör sincs, amit kértem, hát akkor helyette Staropramen gránát... akkor legyen franciasaláta helyett csalamádé... de már elment a kedvem is. Aztán később megjött a sült csirkecomb, pürével, csalamádéval. Mintha nem ezt kértem volna, hanem csirkemellet. Ja, hát biztos valami kis kommunikációs hiba, mondta a srác. Én meg megettem, ami ehető volt, nem volt egy öröm, a comb rendben volt, rendesen meg volt sütve, a többi íz feledhető. Legyen a srác becsületére mondva, a számlából a hibák miatt kétszer is engedményeket vont, le, a szervízdíjat is törölte, így lett ebből a 6993 forintos végöszeg. Nagyon remélem, hogy fejlődik a hely, a kezdeti töketlenkedés elmúlik, nemsokára pompás tatár beefsteakeket fogunk itt bekeverni sok hagymával, mustárral, vagy pompás pacalokat foguk enni, remek sörökkel, de ez a helyzet még várat egy kicsit magára.