A fenti részen a kiszolgáló pulton kívül csak 2 kis asztalka van, melyek egyikét a személyzet használja. Érdekes módon itt is éppen fokhagyma pucolást zajlott ottjártamkor, mint nemrégiben egy kínai gyorsétteremben a 9. kerületben. Kísért engem ez a fokhagyma. . . Az étkező rész a konyhával és a mosdóval egyetemben a pinceszinten található, egy hosszú középen, valamint a fal körül szeparált boxokban további kb. 6 asztal. A berendezés egyáltalán nem távol-keleties, inkább egy mediterrán kisvendéglőre emlékeztet, talán eredetileg az is volt. Az ablaktalanságot úgy próbálták feloldani, hogy a falon kis vakablakokat - boltíves bemélyedéseket - alakítottak ki, melybe tengerparti napsütéses tájkepeket és kovácsoltvas ablakrácsot illesztettek. A vietnámi feelinget néhány színes művirág és szalmakalap, valamint fotók hozzák. Az étlap levesekkel indul, a tipikus Pho mellett Hue és Hanoi leves is szerepel rajta, a többségből kis adag is kérhető a normál mellett, barátságos árakon 990/1090, illetve 1290/1390 Ft-ért. Én az előételek közül választottam, egy szintén klasszikus tavaszi tekercset (2 db) 599 Ft-ért, valamint panírozott rákot (999 Ft/ 5 db). A főételek között is olyan jól ismert fogások, főleg egytálételek szerepelnek, mint a csípős-savanyú, a curry-s és a chilis hús (csirke, marha, kacsa), a sült rizstészta vagy a pirított rizs. Jól hangzik a kesudiós csirke és az osztrigaszósz is, melyet rákhoz és sült kacsához is kínálnak. A főételek árai szintén barátságosak, 1190-2190 Ft között alakulnak. Az ételeket frissen sütik, 10 percnél többet nem kellett várni. Finom volt mindkét fogás, a szószok mennyisége elegendő volt. 2 előtéllel bőségesen jóllaktam. A tavaszi tekercset itt eléggé fűszeresen, kissé csípősen készítik, a töltelékben rizstészta is van. A tészta ropogós. A rák panírja nagyon finom, ropogós volt, a rákhús ízletes. A pincebeli elhelyezés ellenére nem lettem étel-vagy olajszagú. A női mosdóban nem volt WC papír, és olyan szűkös volt a hely, mint egy kalyibában. A személyzet munkája a minimális kiszolgálásra szorítkozik, nem ajánlottak sem ételt, sem italt, nem kérdezték meg, hogy ízlett-e az étel (egyébként igen! ), kérek-e még bármit, nulla kommunikáció történt a vendégekkel. Nemcsak velem, a többi vendéghez sem volt egy szavuk sem. Fizetni fenn a pultnál kell, lehet bankkártyával is. Az egyik pincér vietnámi volt, a másik (hölgy) magyar.