Túlélők a VIII-ban

Szürreális hely a Blaha Lujza tér mögött ez a kiskocsma. Sok éven át működött nehezen követhető nyitva tartással, de a covid ideje alatt bezártak, azt gondoltam, már ki sem nyitnak többet, de aztán mégis. Egy kocsma-túra utolsó előtti állomásaként tértünk be ide. A Somogyi Béla utcát is éppen felújítják, valószínűleg a Blaha-projekthez kapcsolódóan, így mély árkokon átugorva tudtuk megközelíteni a bejáratot.
A törzsvendégek kártyáztak bent a vagány pultos hölggyel, ezeréves történeteket felidézve. Kedvesen fogadtak minket is.
Retró hangulatba, a múlt évezredbe csöppentünk vissza. A pulton kommersz italokat találni, cserébe átlagosnál kedvezőbb az árfekvés. Az eszpresszó csak 300 Ft, cserébe nem is jó.
A sörkinálat semmi izgalmat nem hozó: Arany Ászok, Dreher, Heineken, Gösser, Stella. Biztos, ami biztos, koccintottunk 1-1 Jégerrel.
A poharakon vastag porréteg.
A falakon megfakult, sárgult plakátok, újságkivágások, fotók, de azért felbukkant egy Nagy-Magyarország térkép és valami címeres szütyő is. A pulton lévő marcipán banya figura nem ehető, több éves darab, egy törzsvendég ajándéka volt a tulajdonos kocsmáros hölgynek, ahogy nevetve mondta, nyilván nem véletlen.
Szűk a hely, nehéz rendet tartani, nem is sikerült
De azért jó hangulat volt. Nem csalódtunk.