Nyilván nekem is vannak gyengéim, kinek nincs, így aztán a Madame Tussauds után csak rám jött, hogy ehetnék valahol egy pho-t, forgott az agyam, aztán rájöttem, hogy közel van az Erzsébet tér, meg ez a hely itt. Közepes élményként élt a tudatomban, de nem baj, jó lesz most egy közepes élmény is.
Majdnem üres volt, négy ember evett más asztaloknál, nyomták az étlapot, hárítottam, már messziről mondtam, hogy pho-t ennék marhahúsból. Aztán elismételtem másképp. amikor rájöttem, hogy a lány nem beszél magyarul. Nem nagyon soká meg is jött, nem volt sem nagyon finom, sem rossz, egy citromnegyedet adtak mellé, rajta pár fokhagymahasítékkal, ennyi volt a kiegészítő. Asztalon bolti flakonos csípős, de nem nagyon volt csípős. A kanál meg a merítős végével kandikált ki a tartóból, ezt meg utálom. Látványosan törölgettem is morogva egy szalvétával. De a leves bizony elfogyott mind egy szálig, kedvet is kaptam még enni, kértem hát mindenféle tengergyümölcseit rizzsel. Ez sem túl soká jött ki, nem volt nagyon finom de egyáltalán nem volt rossz sem, még mondjuk a jobbak közé tartozott. A végére egy limonádé zárta az ittlétet, semmi említésre méltó nincs ezzel sem. Mindezért 8. 545 forintot fizettem, ez úgy jön ki, hogy a nagy adag pho 2990, a Com rang hai san 3290, a közönséges citromos limonádé 1490, a felszolgálás 777 forint.
Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Határeset, hogy ajánlom, vagy nem. Mert azért vannak itt erények is. A hely hangulata egy fokkal kellemesebb, mint az átlag vietnami éttermeké. A kiszolgálás ellen sem lehet semmi kifogásom, kedves volt a hölgy is, a fiú is. Az alappróba egy vietnami étteremben - szerintem - a pho. Nos, jött is, marhahúsból, nem is nézett ki rosszul.
A tálalás szép. Az ízét valahogy nem hozták mellé. Némi fokhagyma azért akad mellé, meg citrom is, a csírát külön adják, a chillipaprikát meg külön kell kérni. De ezek sem segítettek sokat. A leves tele van mindenféle hagymával, hússal és tésztával, mégis rendkívül híg, szinte ízetlen. Az már a szokott gusztustalanság, hogy a kanál itt sem a nyelével áll ki a tartóból, mindenki által végigtapizott darab. Viszont barátságos beszélgetést folytattunk pl. az étterem nevéről, ami ugyebár a vietnami kalapokra utal, meg a pult fölött található kis erkélyről, azaz szentélyről, ahol a nagyapa lelkiüdvéért szóló imákkal kezdődik minden nap, kis füstölők segítségével. Üdvözlöm én is a néhai nagyapát, a leves viszont indokolatlanul drága volt.
Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Az Erzsébet téren működő vietnami étterem nem az egyszerű kifőzdék, talponállók közé tartozik, itt a belső tér szépen kialakított, némi szinteltolással szeparáltak az asztalok, kényelmes fekete bőrkanapék is vannak, színvilágában a sötétbarna-fekete-fehér dominál, elegáns hangulatot keltve. Az alkalmazottak vietnamiak.
Az étterem a nevét a rizskalapokról kapta, a plafont is ezekkel dekorálták. 2 hatalmas élő virágcsokor is még kellemesebbé tette a belső teret. Sajnos nagyon hideg volt bent, én legalábbis végig fáztam. A másik probléma, hogy az levegőben terjengő étel-és olajszag beivódott a ruhába, kabátba, a hajamban még órákkal később, este is éreztem ezt a kellemetlen szagot. Az étlapon tipikus vietnami ételek szerepelnek, 5 féle leves, köztük természetesen a pho (3 féle), nyári és tavaszi tekercs, tésztás és rizses egytálételek, saláták. A dim sum-ok közül egy adag zöldséggel töltött sült táskát (1190 Ft) és garnélarákos tavaszi tekercset (1190 Ft) kértem. Hosszas várakozást követően bedobozolva, bezacskózva kaptam meg az ételeket, pedig nem is elvitelre kértem. Nem is merült fel ezzel kapcsolatosan kérdés a pincér hölgy részéről. Miután tisztáztuk a félreértést, ismét érthetetlenül hosszú idő telt el a várakozással. Közben egy 6-8 fős nagyobb asztaltársaság - akik később rendeltek, és ráadásul ránézésre bonyolultabb ételeket - is már mind megkapta az ételeit, s ők elégedetten falatoztak. A konyhából eközben vitatkozás, kiabálás zaja szűrődött ki. Végül megérkeztek az ételeim, de sajnos nem valami jó minőségben. A batyukat talán újra melegítették vagy újrasütötték, minden esetre a tészta megkeményedett, megszáradt, a széleit alig lehetett elrágni. A mártás nagyon kevés volt a 7 db táskához. A 2 db tavaszi tekercset felvágták kisebb darabokra. A töltelékben a ráknak leginkább csak az aromáját lehetett érezni, sokkal inkább a befűszerezett tört rizs dominált benne. A szósz mennyisége itt megfelelő volt, azonban ízre savanykás, jellegtelen. A kiszolgálás körüli fiaskót semmilyen módon nem próbálták kompenzálni.
A Quan Non az egyik legdecensebb berendezésű pho-bár, mentes a giccstől, összevisszaságtól, romkocsmásságtól, nem mintha ezekkel különösebb gond lenne. Nekem minden esetre nagyon tetszett ez a konszolidált dizájn. Rendeltünk egy nagy marha-phot (1790), tavaszi tekercset, vietnámi húsos „derelyét” és nyári tekercset (ezek mind 1190 ftba kerültek).
Rendk1vül kedves a kiszolgálás, az ételek is kiválóak voltak. Kaptunk ecetes chilis fokhagymát, lime-ot a pho-hoz, kértünk még halszószt is ami átlag feletti minőségű volt. Erős az 5 csillag a konyhára és a dizájnra, de nem akartam belenyomni ezt a helyet a 4 csillagosok özönébe. Az egész élmény vita felett 5 pont.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.