Ramenka Budapest

A tavaszi étteremhét idején jöttem el ide, a 3 fogásos menü 5900 Ft-ba került, amit egy szűkített étlapról lehetett választani. A személyzet nem volt kedves, a konyha borzasztó lassú volt, a székek kényelmetlenek. Képesek voltak egy olyan helyre leültetni a bejárat közelébe, ami zajos és huzatos volt, az áruszállítók ki-be jártak, közben az ajtó percekig nyitva maradt, ráadásul a pult mögött, de az asztalomhoz közel valami felújítási munkák zajlottak, a munkások hangoskodtak, fúrtak-faragtak. Az ételek nem érték meg az árukat. Előételnek csak gyoza volt (3 féle), 4 db, mirelit termék. Kívül a tészta kemény, belül a töltelék tűzforró volt. A Ramenka leves egyfajta pho, az nem volt rossz, de semmi extra, és másutt ez a kis adag, nem egy főfogás, mint itt. A pohárdesszert alján valami száraz gyümölcs volt, rajta chia puding, a tetején késztermék - konzerv - mangópüré. A 3-ból 2 fogás csalódás volt számomra. Az eddigi több éves étteremhét tapasztalatok alapján ez volt az egyik leggyengébb teljesítmény. Sajnálom.

Oké, fa merőkanál - téged választalak! De hál istennek, kicsit odébb találtam villát is, melyre azért szükség is volt, mint utóbb kiderült. Körülbelül 4-5 perc múlva már hozták is a leveseket. Mind a ketten chikin levest kértünk, melyben van csirkehús, tojás, szezonális zöldség és fafülgomba. Elképzeltem egy ízt, és a leves pont olyan volt. Első alkalom. Pont olyan. A főtt csirkehús valamiért engem a menzás beazonosítatlan főzelék mellé adott húsra emlékeztetett. A tészta finom volt, a zöldségek is. A tojás is, ez utóbbi kevés. Fél tojás. A fafülgombának kerestem az ízét, de a furcsa állagon kívül mást nem találtam. Az ételt felakartam dobni némi chili pehellyel, de ettől csak csípős lett, és még inkább semmilyen. Rendeltünk hozzá még káposztás gyozát, ami mondjuk finom volt, de vélhetően csak azért, mert alapból szeretem a káposztás ételeket. Bár itt megjegyezném, hogy az elfogyasztásánál érdemes körültekintőnek lennünk, mert miután ráharapunk, egy jó adag olaj lövell ki belőle, szerencsés esetben a tányérunkra. Szeretem a leveseket, ezért is vártam, hogy itt egyek. És valahol reméltem, hogy a leves többet nyújt annál, mint amilyennek kinéz. De nem. Pont az. Egy leves, telirakva zöldségekkel, főtt menzás hússal, és tojással. Engem nem győzött meg. De ugye kinek a pap, kinek a ramenka.

Látszik, hogy semmit nem költenek a helyre. A levesek alapelve ízetlen, fűszertelen, a levesbetétek a kemény rákok kivételével jók voltak.

A Ramenka számomra jellegtelen, rideg, semmi dekoráció, kényelmetlen, személytelen ülőhelyek, fapados az egész. Sokkal jobban kedvelem azokat az éttermeket, bisztrókat, amelyeknek barátságos vagy családias a hangulata. Az étlapon többféle ramen leves szerepel, kis és nagy adag, vegetáriánus, csirkés, marhás, rákos. Azt előzetesen felmértem, hogy a kis adag nekem bőven elegendő lesz. Összességében a mennyiséggel valóban nem is volt gond, viszont az már kevésbé tetszett, hogy a levesbe valók csak bele voltak ömlesztve a tálba, még csak meg sem volt keverve, így az egyes alkotóelemek tömbökben, egy-egy csomóban kerültek bele. Az ízek nem értek össze, maga a leves alaplé forró volt, de egyes belevalók hidegek. Nem volt egyáltalán karakteres a leves, nem éreztem benne a fűszereket. Sem az ízek, sem a hőmérséklet nem volt egységes. A csirkehús egy nagy darabban rádobva a tetejére, amit így nem is lehet elfogyasztani. Ehhez képest az ára egyáltalán nem volt olcsó, 1690 Ft-ért. A kiszolgálás hasonlóan pokróc volt, mint ahogy a hely kinéz, nincs mosoly, nincs kommunikáció, és nulla információ az ételekről, pedig gondolom, nem mindenki távol-keleti gasztro-specialistaként tér be ide. Az asztalokat a vendégek után nem takarították le, csak összegyűjtötték a használt tányérokat, pálcikákat.

A ridegség hangulata meglehetősen hamar elkopott amikor az amúgy teljesen viselhető belső tér hangulatát egekbe pukkasztotta az éppen aktuális rendelésre, friss alapanyagokból leveslében fortyogó ramenek illata. A fiatal,szakács/kiszolgáló gárda lelkességén -hál'Istennek,csak"egymásba"és nem a levesbe ért a szakálluk-többet lehet csiszolni mint leveseik minőségén amelyek a sok friss alapanyagnak és a teljesen egyszerű konyhatechnológiai eljárásoknak köszönhetően pontosan megfelelnek a legmagasabb minőségi elvárásoknak és az éppen aktuális pillanat kívánalmainak! Igaz ami igaz, kellemes spontán"végtagpetting"alakul ki evés közben az asztalszomszédok között a hely szűkössége miatt amely érzet mégis megragad a"csakazérccse veszekrólatudomást! "inkább megmosolyogtató mintsem kellemetlenséget okozó szintjén. Bőven kárpótol minket az utcán sétáló emberek arckifejezése amikor-pont utcafrontra néző ülőhelyen szürcsöltem orcám összes fejhúsrészéhez bőszen a "magambaszippantás" hatásától hozzácsapódó tésztakábelt-szabályosan kibámulják a lét a szájból, aztán ők is bejönnek levest enni. Ennyi. . . A kiszolgálás nem teszi kiszolgáltatottá a vendéget, mert a személyzet akkurátus és igyekvő. Csak éppen a "vendégség" érzete marad el a távolban a sok összetevőjű,változatos alapanyagú betétekből kiválasztható levek mögött. De ez sem hiba, mert aki klásszikus' főúr kontra vendég bájcsevejt vár annak itt Bye-Bye, mert ez nem piroskockás abroszú kisvendéglő, de egy kiváló ár/érték/minőségű levesbár. . . Nekem "lájk! "

Árait tekintve átlagosnak mondható, a leves adagra elég bőséges, nem is kértem mást. Nem túl sok mindenből lehet választani, de ez nem is baj, minden frissen készül. A férőhely igen szűkös, így például randi helyszínének nem kifejezetten alkalmas, de aki itt akar enni megtalálja a módját, hogy leüljön :)

Hatalmas adag leves, éhesen mentem és jóllaktam tőle. VAn benne ramentészta (lehet risztésztával is kérni), fafül gomba, tojás, sárgarépacsíkok, meg valami káposztaféle, talán pak-choi. A betéteket pálcikával kell kienni, a levest vagy meginni, vagy fakanállak kikanalazni. Finom volt.