A ruhatárat jó ötletnek tartottuk, de a szervezés kissé ügyetlen volt, mert egyedül, segítség nélkül kellett megkeresnünk a névre szóló asztalunkat. Amikor kiválasztottuk a levest, a flegmatikus pincér szigorúan közölte, hogy majd csak azután veszi fel a rendelésünket, ha már a második fogásról is döntöttünk, mert különben őt a szakácsok "megölik". A levesek finomak voltak, bár sajnos nem vagyok meggyőződve róla, hogy valóban akkora mennyiséget kaptunk, mint amennyit az étlapon feltüntettek, kevesebbnek látszott. A második fogás viszont nem igazán ízlett, nem volt vele súlyos baj, de főként a rántott pontyfilét kissé íztelennek mondanám, a hasábburgonyán pedig érződött és látszott, hogy fáradt olajban sült. Összességében az ételt nem nevezném jónak, és nem is ajánlanám senkinek. Így, féláron lecsúszott, de a teljes árat sohasem adnánk ki érte. A hely hangulata kellemes, érezni lehet a régies óbudai atmoszférát, csak sajnos borzalmasan zavart minket a cigányzene, amelyet pont az asztalunk mellett húzott a három zenész. Mi nem szeretjük a cigányzenét, de láthatóan a többi vendég sem igényelte. Teljesen feleslegesnek tartottuk ezt a turisták részére is gyakran kellemetlen, idegesítő muzsikát. Végül miután belátták a zenészek, hogy ezen az estén teljesen más a vendégkör, szerencsére abbahagyták a zenélést és távoztak. A fizető pincér mogorvaságát emelném még ki, aki még a köszönésünket sem fogadta, csak komor arccal elénk rakta a számlát. Mindent összevetve azt érzékeltük, hogy a Torkos Csütörtök eseménye túlságosan is megviselte a személyzetet és mi, vendégek a terhükre voltunk, alig várták már, hogy távozzunk. Megértjük a fáradtságot, de az a véleményünk, hogy ez az esemény kiemelt jelentőségű egy étterem számára, és nem volna szabad ilyen passzívan felszolgálni, hiszen új vendégek is érkezhetnek, akik az első benyomás alapján döntik majd el, hogy később is visszatérnek-e. Mivel a kiszolgálást és az ételt sem találtuk megfelelőnek, ezért valószínűleg nem fogunk visszatérni többé. Nagy kár érte, mert egyébként maga a vendéglő kimondottan kellemes hely, és régimódi patinája találkozik a mi ízlésünkkel.