Kaotikus, de mégis szerethető

Egykori miskolci matematika tanár által alapított földalatti kávézó az Élesztő szomszédságában. Olyan jelzők jutottak eszembe a rengetegről, mint: meghökkentő, varázslatos, nem szokványos, mesebeli, álombéli, de ugyanakkor kaotikus, szétszórt, értelmezhetetlen. Itt aztán minden van, ami egy lomtalanításkor, vagy a dédi gardróbjából, vagy a nyaraló sufnijából előkerülhet. A régi mackók mellett BKV-relikviák (troli, villamos táblák), régió fotók, ellenőrzők, útlevelek, sok-sok játék, dobozka, apró csecsebecsék, kincsek, gumicsizma, esernyő.., fel sem lehet sorolni. Az asztalok meglehetősen közel vannak egymáshoz, ráadásul az asztalok is tele vannak pakolva mindenfélével. Étlap-itallap nincs. Leginkább kávézni-teázni és persze beszélgetni, találkozni járnak ide az emberek.
Engem megérintett és egy kicsit beszippantott a Rengeteg. Szerettem itt lenni.