Rétisas Kisvendéglő Budapest

Mivel 2 percig nem jött oda hozzánk senki (a pultnál várakozott néhány kocsmatölteléknek tűnő suhanc, akiket sorra szolgáltak ki), leültünk egy olyan asztalhoz, amely végre nem volt koszos (ugyanis a másik kinézett asztal undorító morzsás, ételmaradékos volt). 20 percig vártunk, de ennyi idő alatt sem sikerült megugrani a szintet, hogy étlapot hozzanak vagy megkérdezzék, mit iszunk. Távolabb ült egy pár, hozzájuk sem ment oda senki azalatt a 20 perc alatt, amíg esélyt adtunk a helynek. Inkább távoztunk, melynek során is köszöntünk, ők akkor sem. Másnap megírtam a véleményem a Google oldalán, erre a tulajdonos azzal vádolt meg minket alaptalanul és aljasul, hogy nem köszöntünk, ezért nem vettek észre minket. :-D
Merész húzás, hogy egy étterem mindezt megengedi magának abban az időszakban, amikor sorra zárnak be a vendéglátóegységek és lasszóval kell fogniuk a fizető vendégeket. . .

Az ünnepelt is megérkezett a családjával, de még mindig nem terítettek meg. Felvették az ital rendelést és kértük a megrendelt étel felszolgálását, mivel a gyerekek már igen éhesek voltak és 7 óra is elmúlt már. Az italok megérkeztek, (a vörösbor amit kértem savanyú és keserű volt) a pincér eltűnt és kb. 1 óra múlva még nem volt az asztalunk megterítve, hanem egy külön asztalon voltak tányérok, villák, kések. Gondoltuk megterítünk magunknak a gyerekek segítségével, hátha megérkezik az étel is. Ekkor már ismét kértünk italokat, de kint a pultnál, mivel a pincér nem jött az asztalunkhoz. Kérdésre hogy mikor érkezik az étel azt válaszolta, nem sokára. Tényleg 10 perc múlva megérkezett egy tál a gyerekeknek rántott csirke falatok ketchup és tartár mártás. Utána érkezett a két tál is és két kisebb tálon savanyúságok, ami úgy nézett ki, hogy alul káposzta, felette uborka és a tetején hegyes erős paprika, ennek a leve ráfolyt a káposztára és az uborkára, így a gyerekek nem tudtak enni belőle. A megrendelt bőségtálakon is az ételek nem éppen ízlésesen voltak feltálalva. Viszont finom volt! A vitt tortához nagy nehezen kaptunk süteményes tányérokat, villákat, kést a torta felvágásához. Ezután már inni sem volt kedvünk, így több italt nem fogyasztottunk. Sürgősen fizettünk és elhagytuk a helyiséget. Sajnos a kiszolgálás miatt nem ajánlom, többet biztos nem megyek oda.

Hétvégén nem árt helyett foglalni telefonon. Nyáron ki lehet ülni a kerthelyiségbe, az is kellemes, baráti. A tulajdonos és a felesége pedig nagyon segítőkész, aranyos Emberek. Nem véletlen viselik szívükön a minőséget!

Szerintem a tv nem szükséges az étterembe, mert a gyerekek azt nézik és elfelejtenek beszélgetni.

Aki fogyókúrázik messzire kerülje ezt a helyet, emrt a szárnyasételek is inkább valamiféle bundába bújtatott húsokat takarnak. Az étel vonalon nagyon kitettek magukért. Ami miatt viszont egy ideje mégsem járunk már oda az a kiszolgálás. Az első italrendelésre kb. fél órát kell várni, addig feléd se néznek a pincérek. Előfordul, hogy leszedetlen, avgy félig leszedett, morzsás pecsétes asztalokkal találkozol ha be szeretnél ülni, várni kell 8sokat) míg letakarítják, hogy leülhess. Ráadásul este nagyon korán zárnak és e tekintetben nem nagyon igazodnak a fogyasztói igényekhez. Mi gyakran csak kilenc óra tájban tudunk eljutni valahová, szórakozni, de ők akkor már a zárásra készülődnek.

Bizalmatlanságom addig tartott, amíg meg nem érkezett az étel: a húslevesből annyira nem spóroltak ki semmit, hogy már azzal kezdtünk jóllakni, a mátrai borzaskából a "zónaadag" akkora volt, hogy csak pihegtem utána. Azóta már végigettük az étlapot; nem emlékszem olyanra, ami ne ízlett volna, de végül sikerült kikötni egy abszolút kedvencnél: hagymás rostélyos - konkrétan akkora, mint egy kisebbfajta domb (felét mindig elviszem másnapi munkahelyi ebédnek), és a világ legropogósabb sült hagymáját adják hozzá, ha életem hátralevő részében csak egy dolgot rendelhetnék ott, ez lenne az. A tulajdonosok szinte mindig pincérkednek is, kedvesek, barátságosak, bármilyen vendég-kérést megoldanak, legyen az egy kért adó beállítása a tévén, vagy meleg takaró őszi estéken. Mondok hiányosságot is, hogy meglegyen az egyensúly: nincs mindig Campari, és a desszert választék finom ugyan, de csak néhány klasszikusból áll (somlói, palacsinták, rétesek). Az árak valószínűtlenül alacsonyak, nem véletlenül ülnek be sokan heti többször is vacsorázni, nem kerül sokkal többe, mint egy gyorséttermi kajálás. Évek óta visszajárunk, nyári kánikulában az árnyékos, kockás abroszos, friss sörös kerthelyiség többször volt életmentő. Bátran ajánlom mindenkinek!