Ellakatolt Richard

Van az a régi érzésem megint, hogy valami csoda folytán elszálltak valahová az értékeléseim, hiszen a Richard's Pubban, azért megfordultam párszor, enni is, inni is, meg még nosztalgikus nagytalálkozót is rendeztünk itt sokakkal. Ezek szerint nem írtam róla semmit. Pedig ez egy ikonikus hely volt. A nyomai még a neten... Aztán, hogy a napokban beugrani készültem egy sörre egy bizonyos gyorsebéd után, hát ez valahogy ugyanaz is egy kicsit, de nem ugyanaz. Az, hogy a neve más, egy dolog... de ilyen flegma pultos srácot ritkán látsz, olyan nagyívben tesz egy kupaccal a vendégre, amilyen nagy ívbe csak lehet. Máshol utánaolvasva hát igen, másioknak is akadtak itt gondjai a kiszolgálással. Bármit kérdeztem a fickótól, mindenre azt mondta, hogy "nem tudom" és visszafordult a telefonjához... Krusovicét ittam, és még csak friss sem volt. A hely meg valami egészen pusztult benyomást tett, annak ellenére a boxokban a bútorok régiek, meg bizony feliratok, tárgyak is... de azok a kedves vidám pultoslányok... na, azok kihaltak.