Zsidó konyha családi alapokon

Rosenstein Tibor és családja remek éttermet működtet a Keleti pályaudvar és a Fiumei úti temető közötti csendes kis utcában. Tradicionális zsidó konyha klasszikusai adják az étlap gerincét, hetente 1-1 napot a leghíresebb fogásoknak szentelve. Pl. a péntek a sóleté, s ez már így működik évek óta.
A berendezés hivalkodás-mentesen elegáns, szép porcelánok, igényes evőeszközök.
Érkezésünkkor gondosan jelezték, hogy parkoló zónában van az utca, el ne felejtsünk jegyet váltani, nehogy megbüntessék az autót, amíg békésen falatozunk. Ugyancsak felhívták a figyelmünket arra is kedvesen, hogy délután zárt körű rendezvény lesz az étteremben, de nyugodtan maradhatunk tovább, nem kell sietni vagy kapkodni, mert ez esetben a pincébe is átköltözhetünk majd, ott is van egy termük, bár azt ebédidőben hétköznap ritkán használják.
Az étlapon nem szerepelt, de a tűzrőlpattant felszolgáló hölgy elárulta, hogy van ám maceszgombócos leves is, ha azt szeretnénk. Igen, pont erre gondoltunk, kértünk is.
Az étlapról a levest követően sem volt könnyű a választás, én egy klasszikus kedvencem mellett tettem le a voksomat: libacomb párolt lilakáposztával, hagymás tört burgonyával. Sokszor ettem már libacombot, de életemben nem ettem még ilyen tökéletesen elkészített "példányt". A bőre annyira ropogós volt, fogalmam sincs, ezt hogyan csinálják. A kétféle köret is tökéletesen eltalált, a káposzta sem nem édes, sem nem savanyú, pont ahogyan én szeretem. A krumpli is meg volt pirítva. Az adag bőségesen elegendő, sőt!
Az árakat a pesti átlag fölé kalibrálták valamivel (főételek zömében 4-5000 Ft környékén, de a napi ajánlatok 3000 Ft alattiak, körettel együtt). Házi szilvaszörpöt ittunk, ez sem megszokott az éttermek körében.
Csodálatos hely, minőségi minden szempontból, jó szívvel ajánlom!