Vegyes érzelmekkel

Remélem, ez a Ruyi az a Ruyi, mert Ruyinak Ruyi volt, de ahol én voltam, az nem annyira az Egry József utcáról nyílott, de színtisztán a Karinthyról. De ugyanaz a sarok, bizony. Elképesztő, hogy legalább hat kínai gyorsbüfé van itt 100 méteres körzetben. És ez is működik. Nos, van itt készétel is és készítendő is. A belépőt egy fura nő fogadja, nem kínai, habitusára és nyelvhasználatára nézve inkább erdélyi gábor-cigány, nem is állt a helyzet magaslatán, inkább a konyhából kisiető kínai hölgy vette át az engem fogadó szerepét. A vágyam egy Ramen leves volt marhahússal, mert kint olvastam, hogy van. Meg ha már ebéd, akkor legyen némi tészta meg hús is, de csak kisadag, hátha sok a leves. A ramen majd elkészül. Jó, akkor most nem kérem a tésztát, majd a leves után. Nem, ezt nem lehet, most viszek el innen mindent. A fenébe... ott ültem a tésztával, amit megmelegítettek, de később, levesváróban meg kihűlt. Soká lett kész a leves. Unalmamban bele-bele turkáltam a tésztába. A furcsa lány furcsa dolgokat művelt közben, volt egy gyerekkocsi is a helyiségben, talán egy alvó vagy nem élő kisded volt benne, talán le volt szedálva, egy rongykupac alatt volt valami gyerek, a lány, aki már állapotosnak látszott a következővel, negyedóránként megnézte, hogy megvan-e még? És további mutatványai is voltak, kitálalt, mert úgy a nagykanállal, hogy közben a másik kezében a telefonját nézegette, és sepert úgy partvissal, hogy a másik kezében a telefonja volt. Nahát! Aztán volt, hogy éppen letette a partvist, amivel leveleket hokizott ki az utca felé, és úgy, azzal a kézzel ki is hozta a levesemet. A higiénia egyébként is külön szakág itt, a lányon végig nem volt maszk, az a fajta, aki akkor sem veszi fel, ha ég a ház, a kötelességtudóbb kínaiakon volt végig. Közben az asztalokon otthagyott használt edény is akadt, meg letörölgetve sem volt az enyém régóta. Meg a szék ülőkéje is kikopott nagyon. Az evőeszköz meg úgy van elhelyezve a kassza előtt, hogy mindenki arra tenyerel, vagy arra teszi a táskáját... hmmm... A Ramen... sokféle értelmezése volt már ennek, és elég sok különfélét ettem, itt éppen úgy volt összeállítva, hogy volt a tetején, mintegy fedőként, egy nagy tojáslepény, azután fekete fafül-gombák úszkáltam benne, meg egy kettévágott brokkoli-virág is, és volt benne tészta, sárgarépa és marhahús is, új minőséget hozva, de a leve külön sűrű volt és finom. Kb. 2000 forintba került a leves meg a második együtt, igazán nem panaszkodhatok erre. Szóval, olyan ajánlom is, meg nem is.