Csipkebogyós cseresznyés cascara

A Móricz Zsigmond körtér közelében lévő kávézó előtt nagy betűkkel figyelmezteti a kiírás a betérni szándékozókat: itt kizárólag specialty kávét főznek. Talán épp ezért lett a neve is Spéci. Kis alapterületű hely, a bejárattól balra tekergő csigalépcső felvezet ugyan egy szűk kis galériára, de az csak háttérterület, fenn nincsenek asztalok. Lenn van belőle összesen 4, eléggé szűkös a hely, de itt legalább nem bárszékek vannak. Az őrlőben Costa Rica-i Santa Rosa 1900 kávé van éppen, ebből készítik az eszpresszót, amelyet szigorúan cukor nélkül ajánlanak fogyasztani, el is magyarázzák a részletes leírásban, hogy miért, ennek ellenére minden asztalon található cukortartó, s benne barna cukor. Itt fogott el a kíváncsiság, hogy végre kipróbáljam a cascarát, ami a kávé és a tea között félúton elhelyezkedő koffeintartalmú, de mégis gyümölcsösebb ital. Az elkészülésre többet kell várni, mint egy csésze feketére. 600 Ft-ért 3 dl-nyi mennyiség érkezik egy Erlenmeyer lombik formájú üvegben. A cascarát általában üvegpohárból isszák, ami egy ilyen forró italnál nem túl praktikus ötlet, simán leég tőle az ember keze, utána pedig a nyelve is. Az apró kellemetlenségeket gyorsan orvosoljuk, az íz viszont valóban gyümölcsös, izgalmas, de azért elég tömény.
Barátságos, fiatalos, egyáltalán nem merev hely. Tetszett az is, hogy a pultra ki van készítve egy nagy kancsó víz és poharak, amelyekből bárki ízlése szerint tölthet magának a kávé mellé kísérőül.