Kerekítsünk felfelé! Izgalmas kínai hely kombinálva egy japán ramenezővel

Az elmúlt években két ízben is megfordultam a Spicy Fish Sakura Ramenben. Először 2020 nyarán egy gasztroturné keretében tértünk be, ami korlátozta a fogyasztásunkat. E műfaj arról szól, hogy minél több helyet ejtsünk útba és ismerjünk meg akár csak felszínesen is, így éppenséggel nem cél, hogy teleegyük magunkat. A legjobb helyekre pedig alkalomadtán vissza lehet térni. Akkor fiam kérésére ropogós garnélát ettünk, valamint párolt, majd pirított gyozát. A távol-keleti húsos batyuk közül ez a kedvencünk, az egyszerűbb gőzölt változat nekünk túl steril, kell az a kis pörzsanyag, amit az utólagos pirítás kölcsönöz az ételnek.
Másodszor a múlt hónap közepén tértünk be egy kedves barátommal.
Nem volt egyszerű választani. Erősen csábított a Maoxue Wang nevű fogás például, s ha a marhapacalt, valamint a kacsavért nem löncshússal kombinálják, meg is rendeltük volna. A pirított sertésvastagbél azért nem került be a rendelésünkbe, mert azt már kóstoltuk a Jegenye utcában, egyébként fenomenális volt.
Végül rendeltünk négyféle előételt meg egy rament. Kezdjük a gyenge ponttal, az övhal hosszabb időt tölthetett a mélyhűtőben és sósabb is volt az optimálisnál, elkészítése sem volt különleges, mélysütve kaptuk, mártás nélkül. Erre a témára itt nem fogunk még egyszer rárepülni, mindazonáltal a hal elfogyott az utolsó darabig.
A medúzasaláta üde volt, jó ízű, nem lesz a fő eledelünk, vélhetően nem is arra van szánva, de érdemes volt kipróbálni. Kifejezetten jól sikerült a szeletelt sertésfül mártással, aminek remekül eltalálták az állagát, a fülnek volt tartása, roppanóssága, de mégsem volt rágós. Hasonló telitalálatnak bizonyult a marhapacal pikáns mártásban, mely mind ízre, mind állagra megnyert minket. A zöld koriander üdesége, a többféle csili, a rafinált fűszerezés és a kellő mennyiségű olaj a műfaj eddig csúcsélménye, a (sajnos már több éve megszűnt) Funky Pho pacalsalátája mellé emelte a fogást. E két előételt bármikor örömmel ennénk újra, akár ma ebédre is.
A tenger gyümölcseiből készült ramen a műfajból eredendően nem volt olyan mély ízű, mint a húsos változatok, azt viszont kifejezetten értékeltük, hogy nem próbáltak ezen töméntelen szójaszósszal segíteni, mint olyan helyeken, ahol a ramen nem a fő profil, és azt hiszik, hogy a szójaszósz mindent megold a távol-keleti konyhában.
Tartalmas és izgalmas ebédet költöttünk el a Corvin sétányon működő közös egységben, úgyhogy marad bőven kóstolnivaló a harmadik látogatásra is.