Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Szóval a Körúton járva direkt azért szálltam le a villamosról, hogy elsétáljak egy saroknyit "Hozzá". Kora délután a pultban néhány szelet rétes árválkodott, a túróst és a mákost megismertem, a piros gyümölcsöset nem tudtam azonosítani, mert hogy kiírva semmi sem volt, a neten látható képekkel ellentétben. Ami a sós szekciót illeti, volt kétféle brokkolis, egy "tömény" meg egy másmilyen, ez utóbbiról kiderült, hogy sajtkrémes. És volt még két szelet lecsós is. A vágyott juhtúrós, baconos persze sehol. A kedves fiatalember felsorolta, hogy melyik milyen, és elárulta, hogy sokkal többféle szokott lenni. Talán látszott a mély bánat és csalódás az arcomon, ezért felírta a telefonszámát, mármint az üzletét, hogy időnként csörögjek oda, hogy van-e juhtúrós. Sőt, ha netán a mélyhűtőben van, akkor meg is sütik nekem, mire odaérek. (Na, ennyit a friss, házi rétesről. ) Csomagoltattam egy sajtkrémes-brokkolist és egy lecsósat, otthon kiderült, hogy még virsli is van benne. Finom volt mindkettő. Azzal vigasztaltam magam, hogy ha rétest nem is, de remek ötleteket kaptam. A brokkolis-sajtkrémeset már meg is sütöttem tegnap. Igaz, bolti réteslapból, de az is van olyan jó, mint a fagyasztott házi. Nagy sikere volt. Majd veszek én juhtúrót, nem hiánycikk. Sőt, tojásos lecsóssal is meg fogom lepni a családot. Kösz, Hugó! :)