Szerintem ez az étterem leginkább a helyi japánoknak nyílt, mert a kiírások nagy része is japánul van (sem angolra, sem magyarra nincs lefordítva egy csomó minden), és az étlapon számos olyan különlegesség szerepel, amelyekről még nem is hallottam. Ahogy beléptem, olyan érzés kapott el, mintha nem is Magyarországon lennék, hanem Japánban, egy nagyváros nyüzsgő városrészének az egyik kifőzdéjében. Sajnos a feliratok nagy részét nem tudtam elolvasni, így csak annyit mondhatok, igazán hangulatos volt minden. A személyzet ázsiai, de azon belül nemzetközi. A séf japán, egy idősebb úriember, az egyik pincér, egy nagyon fiatalnak látszó lány thai és az egyik fiatal segédszakács szintén nem japán volt, ugyanis a fő séffel angolul beszéltek. A személyzet nagy része nem tud magyarul, angolul lehet kommunikálva, no és persze japánul, már aki tud. Egy kifejezetten drága étterem. A pultban különleges tengeri halakat láttam, amelyekből csodálatos kompozíciókat varázsolt a nagy tudású szakács és társa. Egy klasszikus sertéshúsos rament kértem (2580 Ft). Ez a tipikus japán leves beillik egy főétkezésnek. Hajszálvékonyra vágott érlelt, fűszeres, sült hússzeletek, különleges ízű főtt tojás, póráhagyma, vartag házi hosszútészta, bambuszrügy úsznak a kellemes fűszerezésű forró lében. Ezt még meg lehet bolondítani csípős chilivel, már aki szereti. Ajándékba kaptam kóstolóba egy lazacos nigirit, így a sushikról is kaptam egy apró bepillantást. Kitűnő, frissen készült, minőségi alapanyagokból. Távozáskor a japán séf japánul köszönte meg a látogatást és búcsúzott meghajlással. Nagyon szívesen ennék itt más ételeket is a későbbiekben (az étlapon nyársak, grillezett halak, hotpot. . . , de persze jöhetnek a sushik is).
