SZÉK Restaurant & Bar Budapest

Gonddal, szeretettel megtervezett beltér. Az étlap dicséretesen rövid, jól megkomponált. Az általunk rendelt ételeken kívül kínálnak többek között: szárnyasmájpástétomot áfonyás hagymakrémmel, kakasesszenciát szarvasgombás grízgaluskával, havasi gombakrémlevest fenyőmag-pogácsával, padlizsános-hajdinás-gerslis töltött káposztát, agyagedényben sült töltött paprikát, szilvalekváros gombócot fahéjan morzsával és szilvakrémmel. Székelyföldnek csak egy igen kis része bortermő, ezért a borlap, nagyon helyesen, a tágan értelmezett Erdély legjobb nedűiből válogat, elsősorban a Ménesen gazdálkodó Balla Géza valamint a szilágysági medencében fekvő Kárásztelek pincészet borait kínálja. Az itallapon szerepel a csíkszentsimoni kisüzem több söre is. A pálinkák egyelőre az egyik legjobb anyaországi főzdétől valók, de a vírus-okozta válsághelyzet elmúltával talán belistázzák a nemzetközi szinten is kiemelkedő sepsiszentgyörgyi St. Georgius vagy székelyudvarhelyi Jamy pálinkákat. Előételképpen a vegetariánusoknak is ajánlott kerti fatálra esett a választásunk, rajta zakuszka, kovászos uborkás burduftúró, padlizsánkrém, sült paprikakrém. A szépen tálalt kenegetők mellé kiváló minőségű kenyeret adnak. A kencékkel még lehet kísérletezni, főként a zakuszkával, ami igencsak elmaradt a várakozásainktól, de azért a vegyes előételtál élvezhető indítást adott jelen formájában is. A sült borjúgombóccal tálalt hagyományos csorba sűrű, jó ízű, inkább ihletésében, mind megvalósításában székely. A szedermártással kínált kacsamell színre túlment a rosé fokozaton, állagra viszont megnyerő, a krumplipürét sajnos elsózták. A grillázskrémmel és eperfagylalttal kínált kürtös kalács ugyan nem sült faszénen, mint az étlap ígéri, viszont pazarul tálalt, és kifejezetten jól kivitelezett desszert volt. Összességében érződik a séf felkészültsége, de a székely konyha ismerőiben az a gyanú támad, hogy a helyszínen nem járva igyekezett rekonstruálni a vendéglő fő témájaként választott magyar tájegység kulináris kultúrájának ízvilágát. A konyha 4,5 pont, amit felfele kerekítettem.

Ilyen még sehol nem fordult elő velem. Az állagokat tekintve sem volt számomra kielégítő a fogás, a püré inkább volt mártásnak nevezhető. A hely maga is igazán hangulatos, de itt is gond volt a hőmérséklettel. Lehet csak nekünk, de még a párom is fázott, ami rá nem jellemző. Én beburkolóztam a kabátomba az étkezés folyamán, de senki nem kérdezte meg, beljebb szeretnénk-e ülni például (lehetőség lett volna rá).

Szóval ez a helyzet, az Andrássy úton, Pest városunk elegáns boulevard-ján covid-mentes időkben is volt sok változás vendéglátóhelyek frontján, és egyelőre nem a pazar éttermekről lett híres ez a szép hosszú út. Voltak viszont turista csalogató, túlárazott, ál-magyaros éttermek itt többen is. Ehhez képest a SZÉK számomra teljesen megnyerő, szimpatikus, csupa jó dolgot tudok róluk írni. Elegáns, modern, de mégis kényelmes, emberi beltér, kifejezetten jó érzés körbenézni, tetszetős, kulturált, de nem feszengős. Mértéktartó, nincs túltolva semmi. A magyaros ízeket nem fellógatott pirospaprika és fokhagyma fonatokkal hangsúlyozzák. Plusz piros pont, hogy hétköznap kínálnak 2 és 3 fogásos ebédmenüt, igazán korrekt, 1. 890/ 2. 190 Ft-ért, amely mellé egy pohár szörp vagy egy kávé csupán +150 Ft-ba került. 2 leves, 3 főétel (ebből 1 vegetáriánus), 2 desszert közül lehet válogatni a szűkített étlapról. Tartalmas szatmári pityókagombóc (burgonyagombóc, zöldborsó, zöldségek, finom fűszerek) után egy elég brutális beválasztás jött, egy igazi bőségtál: grillezett kolbász, májas hurka, töltött káposzta és petrezselymes krumpli. Kicsit elszámoltam magam a gyomrom befogadóképessége tekintetében, de aztán még érkezett a desszert is egy adag somlói galuska formájában. Nagyon kiadós, tartalmas, házias ízeket hozó, szép és laktató tányérok érkeztek. A személyzet szintén hibátlan. Gyönyörű tiszta az étterem, a mosdó is. Nagyon klassz, igényes étterem, jó szívvel ajánlom!