Remek új hely a Veritas borszaküzlet mellett

A hely atmoszférája megnyerő, a modern és a tradicionális elemek harmonikus összélményt adnak. A csúcsminőségű borhűtő tetején a farmhangulatot erősítik a szénabálák, akárcsak a falra erősített, fából készült lóalak. A világítótestek az ipari dizájnt idézik, a nyerstéglás falak rusztikus meghittséget adnak.
Az asztalon kovácsoltvas gyertyatartó, égő gyertyával, só- és borsdaráló. Könnyed, szép ívű Riedel vizespoharak, a borosak formatervezése sem marad el tőlük, de a minőségi borospohár egy igényes helyen már alapnak mondható. A háttérzenét is jól válogatták össze különböző műfajokból a világzenétől a jazz rockon át az autentikus szatmári népzenéig.
A kiszolgálás kifogástalan, a felszolgálók kommunikatívak, motiváltak, szívélyesek.
A séf Gáspár Attila, aki közel két évtizednyi angliai és norvégiai tapasztalatszerzés után tért haza.
Cecei söröket tartanak csapon, melyek nem tartoznak a kézműves sörök élvonalába, de beleférnek az élvezhető kategóriába. Palackban a Szent András főzde ötféle söre kapható. A töményválaszték szűk, de igényes.
Első ránézésre úgy tűnik, hogy itt a bor a fő téma italfronton. Másodikra is. Több, mint hetven jól összeválogatott nemes nedűt kínálnak szerte a nagyvilágból, a borok harmada hazai különleges kispincészetektől való.

Indításképpen egyedi kerámián vajkrém érkezett, mellé kovászos kenyér. Kérdésünkre, hogy netán helyben sül-e a kenyér, megtudtuk, hogy az egyik élvonalbeli pékségből, a Pozsonyi útról induló, de immár négy saját üzlettel rendelkező Három Tarka Macskából szerzik azt be.
Társaságunk szinte minden tagja mást rendelt, kóstolgattuk is egymás fogásait, hisz elsősorban a megismerés vágyától hajtva, ihletszerzés okán járunk étterembe.
Legizgalmasabb fogásnak a Cékla és spenót névre hallgató előételt ítéltük. Füstölt zellerpürén fonnyasztott spenót, sült cékla, kecskesajt és fenyőmag. Harmonikus ízek, megnyerő állagok, esztétikus tálalás.
A házi grillkolbász ízletes volt, megfelelően hőkezelt, füstölt sonkával és etyekhegyi érlelt sajttal feldobott krumplipürét, valamint hagymamártást adtak mellé, utóbbi lehetett volna bátrabb, kifejezőbb ízű.
A jól sikerült báránycsevaphoz tárkonypesztós tejfölös burgonyafőzeléket adtak. A köret/feltét arány kissé eltúlzottnak éreztük az utóbbi javára, a burgonyát lehetett volna kisebbre darabokra vágni, amint azt asztaltársam, aki a fogást választotta, találóan megállapította. De az összélmény ezúttal is jó volt.
A csirkepaprikást háztáji csirkecombfiléből készítették, vajas galuskával és ecetes fejessalátával körítették. Csavarmentes, házias, ízletes fogásnak bizonyult.
A kíméletesen hőkezelt, friss és jó ízű tapolcai lazacpisztrángfiléhez rozmaringos árpagyöngy-rizottót adtak, ami korrektnek, de alapvetően izgalommentesnek ítéltünk.
A szaftos, jól sikerült somlói galuskát kiváló alapanyagokból készítették, a desszert szépen hozta az eredeti receptúra ízharmóniáit. Soha rosszabbat!
Emlékezetesen szép estét töltöttünk a Tatiban.
Úgy véljük, fogunk még hallani erről a helyről.