Budai múltidézés

Régi vágású presszó a XII. kerületben, néhány villamos megállóra a Déli pályaudvartól. Két jellemző is egyedivé, érdekessé teszik, egyrészt van egy nagyon kellemes, árnyékos terasza, amely saroképület lévén két oldalról veszi körbe a sörözőt. A kerítés mentén sűrű zöld bokrokat futtattak fel, amely nemcsak kitűnően árnyékol, de egyúttal elszeparálja a vendégeket az utca forgalmától is.
A beltér sem hétköznapi, van egy csomó régi - háború előtti - használati eszköz, berendezési tárgy, pl. tárcsázós telefon, az ablak alatt vekkeróra gyűjtemény, fekete-fehér fotók a presszóról, valamint elég egyértelmű revizionista plakátok és térképek.
Az árak barátságosak, az italkínálat kommersz. Sopronit és Staroprament csapolnak. Zsindelyes pálinkák, Frittmann és Bocskai borok. A szörpök kínálatában a most divatos bodza mellett málna és jaffa is szerepel, de van házi limonádé is. A kávé hagyományos, sötét pörkölésű, Tschibo, átlagos (eszpresszó 420 Ft). A retró érzést erősíti a kávé mellé adott kockacukor is, amely már szinte teljesen kikopott a vendéglátásból. Érdekességként kínálnak koffeinmentes ginseng és árpa kávét is.
Kiszolgálás és fizetés a benti pultnál történik. Elsősorban környékbeli lakos törzsvendégek járnak ide, azon belül is inkább a közép- és idősebb korosztály.
Még egy szintén retró élmény: a mosdó az udvarról közelíthető meg, a pincében van, és a kulcsot a pultos hölgytől kell elkérni. Mondjuk, a mosdó sem éppen jelen évezredbeli volt.