Nyaranta a Mikszáth teret betöltő terasza fiatalok és középkorúak, magyarok és külföldiek közkedvelt kiülős-iszogatós-beszélgetős helyszíne, közben volt egy olyan korszakuk is, amikor Zappa Café néven mentek. Az útkeresést jelzi, hogy időszakosan reggeliztető brunch bisztróként is mutatják magukat. Mivel a teraszon pár havi kihagyásokkal én is meg szoktam fordulni, ezúttal a konyhának is adtam egy újabb esélyt. Évekkel ezelőtt többször ettünk-ittunk már itt, mert egy régi barátunknak ez volt az egyik törzshelye. Szóval a múltidézés helyett akkor jöjjön a jelen! A beltér fiatalos, kellemes, átlátható, elég sok asztal van, jobboldalt hosszú bárpulttal. Nemzetközi konyhát kínálnak, nincs különös specializációjuk, de azért van pár magyar klasszikus, nyilván a külföldiekre fókuszálva. 3 leves, 3 előétel, 3 vegyes ízelítő - sharing plates - társaságok számára, 10 főétel, 2 desszert. Van még egy lapnyi koktél, nyilván ezek is izgalmasak lettek volna, de a Szabó Ervin Könyvtár rendezvényére mentem utána, szóval próbáltam épkézláb állapotban maradni. Mivel elég éhesnek képzeltem magam, bevállaltam egy 2 személyes vegyes olasz ízelítőt, persze kifogott rajtam. Vaslapon pirított pitaszeletek, friss ropogós zöldségszárak (kígyóuborka, sárgarépa, kaliforniai paprika), 5 féle kence/krém: fűszeres olívabogyó, hummusz, céklakrém, padlizsánkrém, kápiakrém, fetakrém (4390 Ft). alapvetően minden finom volt, még ha nem is kiugró egyik sem. Bőven és túlságosan bőséges egy főra. Málnaszörppel és szervizdíjjal együtt majdnem 6000 Ft-ot fizettem. Nem volt olyan rugalmasság a rendszerben, hogy a 2 személyes ízelítőt 1 személyessé csökkentsék. A maradékot elcsomagolták volna, de nem tudtam volna magammal vinni. Laza, barátságos személyzet, kicsit lassú konyha. Összességében jó élmény, korrekt 4 pont.