Nem a 32., de egy fősodratú középvonalas cukrászda

A 80-as-90-es évek retró hangulatát idéző cukrászda a 17. kerületben Rákoshegy-Rákoskeresztúr városrészben, az Uszodával szemben. Nagyon sokat kellett utaznom idáig a belvárosból és azt kell mondanom, összességében nem érte meg. Nem titok, kíváncsi voltam már nagyon arra a cukrászdára, amely a főváros Top10 cukrászdája között szerepel, és az összesített ittjartam.hu csaknem 4600 budapesti vendéglátó egysége közül az igencsak előkelő 32. helyen áll. Lehetséges volna? Nem, ez nem egy top kategóriás hely, semmilyen szempontból sem.
De ezzel egyáltalán nem lehúzni vagy leszólni szeretném ezt a cukrászdát, csak a reális helyére tenni.
Tehát stílusában inkább a vidéki, kisvárosi cukrászdákat idézi mind a berendezés, mind a kínálat szempontjából. Az újhullámos irányzat nem érte el őket, fősodratú süteményeket készítenek közepes árfekvésben elég széles választékban, de olcsónak semmiképpen sem mondanám. A sütemények, torták szeletárai 550-800 Ft között alakulnak. Néhány érdekesebb kombináció: roppanós karamella, nutellás mascarpone, csokis pisztáciás marcipán. Az én választásom a kedvenc Rákóczi túrós lett, ami az egyik legolcsóbb sütemény volt itt a maga 560 Ft-os árával. Klasszikus elkészítés, katarzis és extrák nélkül. Mellé kértem egy kávét, Segafredo cappuccino, ami 600 Ft-ba került és nem volt valami jó. Az a vidéki kocsmás karcos fajta, ami nem tartozik a kedvenceim közé, és semmiképpen nem reális érte ez az ár. Ráadásul ihatatlanul forró is volt.
A beltérben a bordó színvilág uralkodik.
Pozitívum, hogy van kiülős teraszuk és árusítanak fagylatot is, nemcsak nyáron.
Egész tortákat, formatortákat megrendelésre készítenek.
A környéken nincs másik cukrászda, a környékbeliek körében népszerű hely, sok törzsvásárlóval.